Balogh László elmondta, a Balatonnál (a közvetlen tóparti településeken mindenképpen) magasak az árak, sok a fővárosból érkező vásárló, aki elsősorban a másodlagos ingatlanát vette meg, a kereslet miatt az árak magasak. Önmagában előny lenne, hogy az itteni ingatlanok értékesek a piacon, ám a helyben maradást ez jócskán nehezíti, például a különköltözést, a fiatalabbaknak ugyanis jellemzően nincsen olyan vagyoni hátterük vagy kellően magas jövedelmük, amelyből a helyben maradást (beleértve annak hitelvonzatát) kigazdálkodnák.
A tervezet egyébként pont a Balaton térségét említi példának, míg a határ közeli településekre nem tért ki. Így már egyfajta hangulatkeltés is lehet a szakértő szerint, ha a román sajtóban úgy tálalják, hogy ezentúl a határ túloldaláról nem érkezhetnének vevők a magyar oldalra.
A határhoz közeli ingatlanokat alacsonyabb kereslet és alacsonyabb árak jellemzik hazai viszonylatban, ha szélesebb a vevőkör, ez azt is jelenti, hogy akár évek óta eladatlan házaknak is akad új gazdája, ráadásul a kereslet felértékeli őket. Megírtuk, Battonya lakosságszáma például növekedett is, a város előnynek gondolja, hogy Románia is a schengeni övezet része lett. Bár a piaci aktivitás alapján ez bőven hosszú távú hatás, az sem zárható ki, hogy a települések lakosságösszetétele szigetszerűen megváltozzon, elvesztve korábbi jellegét. Balogh László tovább árnyalta a képet: nincsenek pontos statisztikák arról, hogy a határon túlról csak románok érkeznének, hiszen bőven lehet, hogy legalább részben határon túli magyarok érdeklődnek a határ innenső oldalán lévő házak iránt. A magyar és a román nyelvű lekérdezések alapján legalábbis erre lehet következtetni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!