A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adna eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra – érvelt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter azon jogszabály mellett, ami a helyiek ingatlanvásárlását segíti elő, és amelyet a román sajtó a napokban úgy tálalt, hogy az teljesen ellehetetleníti a határ menti településeken az ingatlanvásárlást.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére azt mondta: a végső jogszabály valóban korlátozhatja a külföldiek letelepedését – nem csak a határ mentén. Idehaza a természetes népességfogyás és a belső vándorlás miatt kétezer településnek csökken a lakosságszáma, míg ezeregyszázé növekszik,
a törvénytervezet lényegében a fejlettebb régiókba áramlásra és az agglomerációba kiköltözésre reagál.
A szakértő szerint az ingatlanvásárlást korlátozó eszköztár skálája széles, de a gyakorlatban két dolog látszik valószínűnek. Az egyik az elővásárlási jog biztosítása, hasonlóan a zártkerti ingatlanok kifüggesztéséhez, a másik pedig a helyi adózási szabályok sávos alkalmazása. Amennyiben a helyi építményadó felső összeghatára megemelhető, a helyhatóságok a magasabb összeget alkalmazhatnák az újonnan betelepülők esetében, míg a már hosszabb-rövidebb ideje ott élők esetében változatlanul hagynák.
Egy száz négyzetméteres ház esetében egy jelentősebb adóemelés jelenthet visszatartó erőt a nem helyieknek, de ez sem a teljes kizárásukat jelenti.
A szakértő azzal érvelt, hogy ez egy kétlépcsős folyamat, a végső szó a településeké, és elképzelhető, hogy amíg az egyik él majd ilyen lehetőséggel, a szomszédos falu vagy város már nem. A szakértő szavai és az ingatlanpiac sajátosságai alapján valójában nem tisztán pozitív vagy negatív jelenségről van szó, ahogyan a Balaton környéke és a határ menti falvak példáján látszik.
Balogh László elmondta, a Balatonnál (a közvetlen tóparti településeken mindenképpen) magasak az árak, sok a fővárosból érkező vásárló, aki elsősorban a másodlagos ingatlanát vette meg, a kereslet miatt az árak magasak. Önmagában előny lenne, hogy az itteni ingatlanok értékesek a piacon, ám a helyben maradást ez jócskán nehezíti, például a különköltözést, a fiatalabbaknak ugyanis jellemzően nincsen olyan vagyoni hátterük vagy kellően magas jövedelmük, amelyből a helyben maradást (beleértve annak hitelvonzatát) kigazdálkodnák.
A tervezet egyébként pont a Balaton térségét említi példának, míg a határ közeli településekre nem tért ki. Így már egyfajta hangulatkeltés is lehet a szakértő szerint, ha a román sajtóban úgy tálalják, hogy ezentúl a határ túloldaláról nem érkezhetnének vevők a magyar oldalra.
A határhoz közeli ingatlanokat alacsonyabb kereslet és alacsonyabb árak jellemzik hazai viszonylatban, ha szélesebb a vevőkör, ez azt is jelenti, hogy akár évek óta eladatlan házaknak is akad új gazdája, ráadásul a kereslet felértékeli őket. Megírtuk, Battonya lakosságszáma például növekedett is, a város előnynek gondolja, hogy Románia is a schengeni övezet része lett. Bár a piaci aktivitás alapján ez bőven hosszú távú hatás, az sem zárható ki, hogy a települések lakosságösszetétele szigetszerűen megváltozzon, elvesztve korábbi jellegét. Balogh László tovább árnyalta a képet: nincsenek pontos statisztikák arról, hogy a határon túlról csak románok érkeznének, hiszen bőven lehet, hogy legalább részben határon túli magyarok érdeklődnek a határ innenső oldalán lévő házak iránt. A magyar és a román nyelvű lekérdezések alapján legalábbis erre lehet következtetni.
