Lakásbiztosítások díjkedvezménye miatt bírságolt az MNB

Három biztosítóra összesen 11 millió forint bírságot szabott ki a hosszabb periódusú lakásbiztosításokra adott díjkedvezménnyel kapcsolatos kisebb hiányosságok miatt az MNB. A biztosítók több mint 410 millió forintnyi ezzel összefüggő követelést engedtek el érintett ügyfeleiknek a felügyelet felszólítására.

Az idei kampány során már az elvárások szerint alkalmazzák a lakásbiztosítások díjkedvezményét / Forrás: Világgazdaság

Fogyasztóvédelmi célvizsgálatot végzett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (Allianz), a Generali Biztosító Zrt.-nél (Generali) és a Genertel Biztosító Zrt.-nél (Genertel) a hosszabb, több éves lakásbiztosítást vállaló ügyfelek számára biztosított kedvezmény  vagyis a tartamengedmény, illetve az ügyfelek előzetes tájékoztatásának jogszerűségét áttekintve – számolt be a felügyelet. 

A vizsgálatokat az indokolta, hogy a tavalyi lakásbiztosítási átkötési kampány során számos jelzés érkezett az MNB-hez a futamidőhöz kötődő díjengedménnyel összefüggő gyakorlatokról, jelentős fogyasztóvédelmi aggályokra rávilágítva. A vizsgálatok a 2023. januártól az eljárás lezártáig tartó biztosítói gyakorlatokat tekintették át.

Vizsgálatai nyomán az MNB határozataiban kötelezte a biztosítókat, hogy a díjkedvezmény periódusának – kezdetének és végének–  számításáról és egyéb szabályairól a szerződések megkötése előtt írásban, figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztassák ügyfeleiket. 

Az MNB felszólította a biztosítókat, hogy ne alkalmazzák az engedmény esetleges automatikus megújítását és annak lejárta után a kedvezményes díj maradjon érvényben a szerződőt terhelő további fenntartási kötelezettség nélkül. 

A biztosítóknak a vizsgálatok nyomán tett intézkedésekről idén május 30-ig kell beszámolniuk az MNB-nek.

Ennyi büntetést szabott ki a felügyelet a lakásbiztosítások miatt

A feltárt kisebb súlyú jogsértések miatt a felügyelet 

• az Allianz biztosítónak kétmillió forint, 
• a Generalinak nyolcmillió, 
• a Genertelnek pedig egymillió forint 

fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírságösszeg kiszabásánál enyhítő körülménynek minősült, hogy az érintett piaci szereplők már az MNB vizsgálata során lépéseket tettek hibás gyakorlatuk korrekciójára.

Mint emlékezetes, az MNB tavaly decemberben vezetői körlevelet adott ki a lakásbiztosítási piac résztvevői számára, amiben jelezte: a maximum hároméves engedményes periódust tartja jó gyakorlatnak. Az ügyféligények ugyanis gyorsan változnak, és a hosszabb kötöttséggel járó díjkedvezmények – mivel a szerződésből való idő előtti kilépésnél az ügyfélnek meg kell fizetnie a kedvezményként elengedett díjrész összegét – akadályozhatják a szabad átszerződést, akár a kampányok során is. 

Az MNB jó gyakorlatként fogalmazta meg, hogy a díjkedvezmény időszakának lejárta után az adott lakásbiztosítások további feltételek nélkül maradjanak fenn, vagyis az adott ügyfelek biztosítási díja legfeljebb a szerződéses indexálás szerint változzék. 

Nem követendő megoldás, ha a biztosító automatikusan – akár ügyfelei újbóli hozzájárulása nélkül – megújítja a díjkedvezményt, és ezzel az ügyfelei kötelezettségvállalását a szerződés újabb periódusra vonatkozó fenntartására, illetve az erre tekintettel nyújtott kedvezmény visszakövetelésére, ha ügyfelei idő előtt felmondanák szerződésüket

– emelte ki a felügyelet.

Milyen hatása volt az MNB figyelmeztetésének?

Az MNB fellépésének hatására 

a biztosítási piac szereplői összesen több mint 410 millió forint, a kedvezményes periódus lejárta előtti megszűntetés miatti követelést engedtek el a biztosításukat többségében a kampány során felmondó ügyfeleiknek. 

Ezt az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe a bírság kiszabásakor. A körlevél hatására emellett a piaci szereplők elhagyták – akár a termékfeltételek módosításával – a rossz gyakorlatokat, s az idei lakásbiztosítási kampány során már a felügyeleti elvárásoknak megfelelően alkalmazzák a díjkedvezményt. 

Az MNB felmérése szerint a 2024. második negyedéves adatok alapján bő 3,3 millió lakásbiztosítási szerződésből csaknem egymillió tartalmazott – jellemzően tíz-húsz százalékos díjkedvezményt nyújtó – ilyen szerződési feltételt. Ezen belül hozzávetőlegesen a szerződések kétharmada automatikusan megújuló típusú volt.