Magyarországon mérte a legalacsonyabb áramárakat az Eurostat 2025 első félévében. Az uniós statisztikai hivatal elemzése szerint száz kilowattóra villamos energiáért a vizsgált időszakban nálunk mindössze 10,40 eurót kellett fizetni. A második helyre Málta került 12,44, a harmadikra Bulgária 13 euróval.
Nagy árat fizetnek a németek
Ezzel szemben Németországban voltak a legmagasabbak az áramárak 38,35 euró/100 kWh-val, ezt követte Belgium (35,71 euró) és Dánia (34,85 euró). Hatalmas áremelkedéseket is regisztrált a hivatal: 2024 első félévéhez képest Luxemburgban 31,3, Írországban 25,9, Lengyelországban pedig 20 százalékkal emelkedett az áramért fizetendő tarifa. Eközben a legnagyobb árcsökkenéseket Szlovéniában (–13,1 százalék), Finnországban (–9,8 százalék) és Cipruson (–9,5 százalék) regisztrálták.
Az említett összegeket a jövedelmekhez viszonyítva is meg kell vizsgálni a jobb értelmezhetőség kedvéért. Az Eurostat úgy számolt, hogy a vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezve Csehországban voltak a legmagasabbak az áramárak (39,16), amit a sorban Lengyelország (34,96) és Olaszország (34,40) követ. Ebben az összehasonlításban is újfent kiválóan szerepelt Magyarország 15,01-es értékkel, amivel a második helyre került Málta (13,68) után. Hazánkat Finnország követi 18,70-es értékkel.
Elszámolta volna magát az Eurostat?
Az uniós statisztikai hivatalban dolgozók számításait is kétségbe vonja Magyar Péter akkor, amikor olyasmiket állít, hogy „a rezsicsökkentés egy humbug. Ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag”. Ám azt a Tisza Párt vezetője, úgy tűnik, nem veszi figyelembe, hogy amikor a hazai sajtó rendre beszámol a rezsistatisztikákról, akkor az Eurostat mellett a finnországi VaasaETT, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal és további európai szabályozó hatóságok alapján teszi – a Magyar Péter által sugallt adathamisításra tehát igen csekély a lehetőség.
De a Tisza Párt vezetője azt is kijelentette korábban, hogy a rezsicsökkentés „csak egy bizonyos szintig” él, utalva arra, hogy a középértéken felüli fogyasztásért valóban magasabb díjat számol fel a szolgáltató. Ám ezzel együtt is a 2014 óta ismert árakat fizetik a lakossági „nagyfogyasztók” is az átlagos fogyasztás mértékéig. A sávhatár feletti tarifa pedig az áram esetén így is az egyik legalacsonyabb az unióban, a földgáz esetén pedig a középmezőnynél valamivel drágább. A 2022-ben módosult rendszer azokat érinti, akiknek az életvitele alapján feltételezhető, hogy nagyobb terhet képesek elviselni.
A valótlanságok hangoztatása összefügghet azzal, hogy Brüsszel mindig is azon volt, hogy valamilyen módon véget vessen a magyarországi rezsicsökkentés rendszerének. Ehhez kapcsolódóan érdemes felidézni, amit Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt európai parlamenti listájának 6. helyezettje vallott erről. Gerzsenyi 2005 és 2021 között dolgozott Brüsszelben, az Európai Bizottságnál, és egy korábbi posztjában így írt: „Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni. Hasztalan.” Az intézkedés hasztalanságát mindenki maga is véleményezheti, amikor rápillant a közműszámlájára, amelyen a szolgáltató jelzi, mekkora összeget kért volna el az adott hónapban az árszabályozás nélkül.
