Irányt jelenthetnek a januári kereseti adatok

Külkereskedelem, kereseti adatok és a kormányzati szektor egyenlege – ezekre érdemes figyelni a héten itthon, és több európai uniós és tengerentúli makroadat is érkezik majd.

Fotó: Arpad Kurucz

A héten több fontos adatot is megjelentet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hétfőn a februári termékkülkereskedelmi adatok jelennek meg. Januárban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 292 millió eurót tett ki az egy évvel korábbi 768 millió euró után – a KSH jelentős revíziót hajtott végre az első becslést követően. Az export volumene 9,6 százalékkal csökkent éves alapon, ami nagyon gyenge teljesítményt jelent. Eközben az import volumene 2,5 százalékkal lett magasabb. A gyenge volumenváltozásokat csak részben tudta kompenzálni a cserearány javulása: az exportárak 1,1 százalékkal emelkedtek, míg az importárak 7,2 százalékkal csökkentek – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Jelzésértékűek lesznek a januári kereseti adatok
Fotó: Székelyhidi Balázs

Kedden az ipari termelői árak februári adatai, illetve a januári kereseti adatok jelennek meg. Januárban az ipari termelői árak havi alapon 0,9 százalékkal emelkedtek, ám még így is 2,9 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Az éves alapú mérséklődésben továbbra is az erősebb forintárfolyam és az alacsonyabb energiaárak hatása a meghatározó – ez a hatás az iráni háború okozta piaci mozgások miatt azonban el fog tűnni, mutatott rá Regős Gábor.

Decemberben a bruttó átlagkereset 8,5, míg a nettó 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a 3,3 százalékos decemberi inflációt figyelembe véve a nettó reálkereset 6,3 százalékos emelkedését jelenti. A 2025-ös év egészében a bruttó átlagbér kilenc, míg a nettó 9,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami a bruttó reálkeresetek átlagosan 4,4, míg a nettó 4,8 százalékos növekedését jelenti, ami egy alig növekvő gazdaságban szép teljesítmény – mutatott rá Regős Gábor.

Az év eleji adatokat érdemes lesz figyelni, hiszen képet adnak arról, hogy hogy alakulnak az idei évben a keresetek – de még nem rögtön a januári adatban fogjuk ezt teljes egészében látni, hiszen aki tavaly nem januárban kapott béremelést, annál még a tavalyi emelés lesz hatással.

Szerdán a kormányzati szektor negyedik negyedéves – és így az év egészére vonatkozó – egyenlegéről kaphatunk képet. Az első három negyedévben a kormányzati szektor hiánya a GDP 1,9 százaléka volt. Jellemzően az államháztartás hiánya mindig a negyedik negyedévben a legnagyobb, így fog összességében kialakulni az év egészére egy 5 százalék körüli – az előzetes adatok alapján 4,7 százalékos – deficit.

A Magyar Nemzeti Bank e heti adatközlései közül a szerdán megjelenő februári vállalati és háztartási kamatláb-adatokat emelte ki a vezető közgazdász. Januárban a legtöbb vizsgált kamatláb alig változott. A legnagyobb módosulás a vállalatok forinthiteleinek kamatában történt, amely 32 bázisponttal 8,20 százalékra mérséklődött. A háztartások forinthiteleinek kamata 6 bázisponttal 4,93 százalékra emelkedett. A többi kamatláb legfeljebb 5 bázisponttal változott az egy hónappal korábbihoz képest, így a lakáscélú hitelek hitelköltség mutatója 8,07 százalékon, a személyi hiteleké 14,72 százalékon, a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek kamatai pedig átlagosan 5,9 százalékon álltak.

Az Eurostat kedden a márciusi infláció gyorsbecslését, szerdán pedig a februári munkaerőpiaci adatokat közli. Februárban az eurózóna inflációja 1,9 százalékra emelkedett az előző havi 1,7 százalékról, miközben havi alapon 0,6 százalékkal emelkedett az árszínvonal. A maginfláció az előző havi 2,2 százalékról 2,4 százalékra növekedett. Márciusban várható az infláció további gyorsulása, tekintettel arra, hogy az iráni háború olajárnövelő hatásai már kezdhetnek látszódni az árakban.

Januárban az eurózóna munkanélkülisége 6,1 százalékra csökkent az előző havi 6,2, illetve az egy évvel korábbi 6,3 százalékról. Az Európai Uniós tagországok közül a legnagyobb munkanélküliség Finnországot jellemezte (10,2 százalék), őket Spanyolország (9,8 százalék) és Svédország (8,7 százalék) követte. A legkisebb arányú állástalanság Lengyelországban és Bulgáriában (egyaránt 3,1 százalék) volt, de nem sokkal maradt el tőlük Csehország (3,2 százalék) sem – sorolta Regős Gábor.

Az Egyesült Államokban pénteken a márciusi munkaerőpiaci adatokat teszik közzé. Az elmúlt hónapban gyenge adatok érkeztek az amerikai munkaerőpiacról – utalt vissza Regős Gábor – a nem mezőgazdasági álláshelyek száma 92 ezerrel csökkent, eközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 0,2, míg az egy hónappal korábbinál 0,1 százalékponttal magasabb.

A héten sem a nagyobb (Fed, EKB), sem a régiós jegybankoknál nem várható kamatdöntés.