Nemzetbiztonsági jelentőségű szolgáltatást nyújthat itthon a Magyar Péter minisztere szerint megbízhatatlan Elon Musk

Júliusban Magyar Péter miniszterelnök és technológiai minisztere, Tanács Zoltán még azért jelentette be Magyarország csatlakozását az Európai Unió IRIS² műholdprogramjához, hogy – saját megfogalmazásuk szerint – ne legyünk kiszolgáltatva Elon Musknak. Aztán augusztusban a kormányfő folytatta, amit megkezdett és a 4iG valamennyi állami szerződésének felülvizsgálatát rendelte el. Mivel az államnak jelentős érdekeltségei vannak a 4iG-ban, így elképelni sem lehet, mit szólnak a Tiszában ahhoz, hogy szeptember 2-án a 4iG már olyan megállapodást kötött a Musk-féle SpaceX-szel, amely az állami szintű, védett kommunikációt is érinti.

Csatlakozunk Fotó: Jonathan Raa / NurPhoto /AFP Forrás: NurPhoto

Ehhez képest meglepetésként érkezett a mai bejelentés, amely szerint a 4iG és a SpaceX megállapodásokat írt alá a Starlink Mobile, valamint a SpaceX szuverén műholdas kommunikációs megoldásainak európai bevezetéséről. A partnerség a 4iG magyarországi és nyugat-balkáni mobilhálózatait egészítheti ki olyan helyeken, ahol a földi hálózat lefedettsége korlátozott vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre.

A bejelentés különösen érdekes része, hogy a lakossági vagy kereskedelmi Starlink-szolgáltatás mellett

a 4iG a SpaceX Sovereign Solutions megoldását is bevezeti Európában, amely állami szintű, védett műholdas kommunikációs képességeket céloz, ráadásul ez már 2027-ben elindulhat.

A szándék határozottságát mutatja, hogy a megállapodásokat a texasi Bastropban Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója és Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke és operatív igazgatója írta alá.

Ellentmondást talán ebben még nem is kell keresni, hiszen bár hasonlítanak, az IRIS² és a Starlink nem ugyanaz. Az egyik európai, közös tulajdonú infrastruktúra, a másik egy amerikai magánvállalat rendszere. Egy szuverén kommunikációs képesség kiépítése mellett is lehet értelme kereskedelmi szolgáltatást igénybe venni. Sőt, stratégiai szempontból még az is racionális lehet, ha egy ország nem egyetlen technológiára vagy szolgáltatóra támaszkodik.

Lekapcsolja Musk a Starlinket vagy nem?

Adódhat azonban a kérdés: most nem kell tartani attól, hogy a Starlinket Musk bármikor lekapcsolhatja? Ha igen, akkor miért egy ilyen vállalattal köt nemzetbiztonsági célokat is szolgáló üzletet a 4iG?

A Tanács Zoltán által korábban jelzett bizalmatlanságnak ugyanis van alapja. A Starlink éppen azt a problémát testesíti meg, amelyre a tárcavezető júliusban rámutatott: nem jó dolog, ha egy kritikus infrastruktúra felett egyetlen magánvállalatnak, végső soron pedig egyetlen üzletembernek van jelentős befolyása. Ezt Ukrajna a saját bőrén is megtapasztalta. A Starlink az orosz–ukrán háború kitörése óta az ukrán hadsereg egyik kulcsfontosságú kommunikációs eszközévé vált, ám 2022-ben Elon Musk döntése nyomán egyes ukrán területeken leállt a szolgáltatás, ami a fronton a kommunikációt és a drónműveleteket is megzavarta. A függőség azóta sem szűnt meg: még augusztus végén is arról szóltak a hírek, hogy Ukrajna továbbra is a Starlinkre támaszkodik, miközben Volodimir Zelenszkij elnök éppen Musk szolgáltatásának további használatáért lobbizott.

És volna itt még egy felvetés a csillagászok részéről. Eszerint a több ezer, illetve immár több mint tízezer alacsony pályás műhold a földi és űrtávcsövek megfigyeléseit is egyre komolyabban zavarja.

Egyáltalán nem alaptalan a bizalmatlanság

A döntés mindenesetre érdekes, ahogyan a 4iG vállalatcsoport tulajdonosi szerkezete: a tőzsdei, magántulajdonú cégcsoport meghatározó tulajdonosa Jászai Gellért. A 2026 első negyedéves jelentés szerint Jászai közvetlen és közvetett részesedése 52,76 százalék volt. A magyar államnak viszont jelentős érdekeltsége és együttműködése van a 4iG-vel, illetve a csoport egyes cégeiben. A Vodafone Magyarországban például az állam 49 százalékos tulajdonos, míg 51 százalék az Antenna Hungárián keresztül a 4iG-é. Vagyis, ha nem is döntő pozícióban szerepel a 4iG-ben az állami tulajdon,

naivság lenne azt feltételezni, hogy a kormány nem tudott a nemzetbiztonsági kérdést is érintő üzletkötés előkészületeiről. Ha ezzel fenntartásai lettek volna, annak minden bizonnyal hangot adott volna.