Nemcsak a munkahelyi vezetővel, de egymással is egyeztetniük kell a munkavállalóknak a nyári szabadságokról. A dolgozók már tervezik a nyári vakáció időpontját, azonban sokan nem tudják, milyen szabályozás vonatkozik a fizetett pihenőnapok kivételére.
Az alapszabadság mértéke egy naptári évben húsz nap, amely különböző szempontok alapján pótszabadsággal egészülhet ki – derül ki a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda jogi szakértőinek összeállításából. Az alapszabadságon felüli napok száma az életkortól, a 16. életévét be nem töltött gyermekek számától, illetve a munkavégzés jellegétől is függ. Példaként említik: egy 32 éves, kétgyermekes családanyának huszonhét nap szabadság jár, mert a 31. életévüket betöltöttek három, a kétgyermekes szülők pedig négy nap pótszabadságra jogosultak.
Fotó: 123RF
A szakértők arra is figyelmeztetnek: tévedés, hogy a szabadságot „kiveszi” a munkavállaló, mivel ezeket a napokat valójában a munkáltató adja ki. A munka törvénykönyve vonatkozó fejezete szerint a szabadság kiadása előtt a munkavállalót ugyanakkor meg kell hallgatni, és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A munkavállaló évente hét munkanap szabadsággal rendelkezhet szabadon, amelyet legfeljebb két részletben vehet ki. Erre vonatkozó igényét tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni a felettesének, ám ettől a szabálytól közös megegyezés alapján eltérhetnek. Jellemzően próbaidő alatt, vagyis a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló nem rendelkezhet szabadon a szünnapjaival.
Az ügyvédi iroda kiemelte: a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől azonban a munkáltató és a munkavállaló megállapodása eltérhet. Fontos, hogy a szabadságról nem hívhat vissza csak úgy senkit a felettese. A szabályozás szerint csupán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő okokra hivatkozva lehet a szabadság kiadásának már egyeztetett időpontját módosítani vagy a már megkezdett pihenésről visszahívni a munkavállalót. Ha a munkavállalót visszahívják külföldi szabadságáról, a munkáltató köteles lesz megtéríteni az idő előtti hazatérés költségeit. A szabadság megszakításakor a hazautazással és a munkával töltött idő nem számít bele a szabadság időtartamába. Fontos, hogy a fenti szabályok akkor is alkalmazandók, ha a munkavállaló nem utazott el, hanem a lakóhelyén tartózkodik.
