– Az Élvonal programra fordított hárommilliárd forinton túl mennyi jut hazai alapkutatási pályázatokra?
– Az Új nemzeti kiválóság program négymilliárdos keretösszege a felsőoktatásban segíti az alap-, mester- és PhD-képzésben részt vevő hallgatók, fiatal oktatók és kutatók tudományos pályáját. Ezen belül akár a felsőoktatásba éppen csak belépő, de a középiskolai tanulmányi versenyeken már eredményesen teljesítő fiatalok is pályázhatnak kutatói ösztöndíjra a Tehetséggel fel! alprogramban. Szeretnénk elérni, hogy ők is megtapasztalhassák, mennyi izgalmat és lehetőséget rejt a kutatás világa. Az OTKA típusú pályázati konstrukciókból (korábban: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) idén csaknem 14 milliárd forint jut a posztdoktorok, fiatal kutatók, illetve a saját – akár nemzetközi együttműködésben zajló – kutatási témájukon dolgozó tapasztalt kutatók támogatására. A legmagasabb szintet a most megjelent hárommilliárd forintos Élvonal programunk jelenti, amely nemzetközileg is versenyképes támogatást adva a legkiválóbb kutatókat tartja itthon. Erre a programra november 26-áig lehet benyújtani pályázatokat, a döntés január közepére várható.
„Az országnak jó, ha kiemelkedő szakemberek dolgoznak nálunk”
Fotó: Éberling András
– A program korábbi, 2017-es és 2018-as kiírásaira bonyolult feltételrendszer alapján lehetett pályázni, most – egyszerűsítve a feltételeken – azokat szólítják meg, akiket a nemzetközi tudományos közösség elismer. Milyen elismertségre gondolnak?
– Az elmúlt két évben hazai bírálók döntötték el a hazai zsűrizés alapján, hogy kik a kiváló kutatók, mi azonban úgy gondoltuk, a korábban már lezajlott, külföldi értékelések erősítik a pályázatok nemzetközi kiválósági szempontok mentén történő értékelését. Korábban az volt a cél, hogy aki elnyeri az Élvonal-támogatást, az sikerrel kecsegtető pályázatot nyújtson be az Európai Kutatási Tanácshoz (ERC). Idén az jelentkezhet, aki nemzetközi szinten már bizonyított azzal, hogy korábban nyert az ERC-nek a tudományos világban kimagasló presztízsű pályázatain, és 2017 januárja és 2020 augusztusa között sikeresen lezárt vagy le fog zárni egy általuk támogatott projektet. Rajtuk kívül olyanok is indulhatnak, akik az ERC értékelési rendszerében megfelelő minősítést kaptak, csak forráshiány miatt nem nyertek: ők is bizonyították, hogy megállják a helyüket. A tudományos teljesítmény azzal is igazolható, ha a pályázó vezető kutatóként legalább százmillió forint költségvetésű egyéni alapkutatási pályázatot zárt le sikeresen valamelyik jelentős nemzetközi kutatási alap finanszírozásában 2018 januárja óta. Ezzel a szemléletváltással egyébként maguk a kutatók is egyetértenek, a program velük szoros együttműködésben módosult. Azt várjuk a programtól, hogy olyan ERC-kutatások folytatódjanak itthon, amelyek abszolút az élvonalat jelentik és az adott tudományterületen jelentős hatást fejtenek ki.
– Az MTA honlapján olvasható összesítés szerint 2007 óta hetvennél több magyar, illetve hazai intézményben dolgozó néhány külföldi kutató nyert ERC-pályázatot. Utóbbiak egyike az olasz Maria Lugaro, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagásza, akit a Lendület program hozott Budapestre és 2016-ban ERC-pályázatot nyert. Ő például pályázhat az Élvonal program kiírásán?
– Igen, hiszen itthon, magyar szakemberekkel kutat együtt. Sőt, akár arra is lehet példa, hogy egy külföldi kutató teszem azt a szegedi lézerközpontban képzeli el a jövőjét, az ottani kutatásaira fordítaná az ERC-n nyert pályázati forrást, majd a munkáját az Élvonal programból kapott forrással folytatja. Az országnak jó, ha kiemelkedő kutatók dolgoznak nálunk, legyenek akár magyarok, akár külföldiek. Annyit várunk el, hogy a támogatott projekteknek magyarországi kutatóhelyhez kell kötődniük – ez egyetem és kutatóintézet egyaránt lehet –, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy hazánk a térség kutatás-fejlesztési és innovációs központjává fejlődjön.
– Gyakorta előfordul, hogy a korábban nyert pályázati finanszírozás kifutása után a kutatásvezető nem talál újabb forrást. Anyagiak híján a kutatómunka nem folytatható, akár a legjobb kutatócsoport is szerteszéled – erre a hazai Lendület program nyertesei között is volt már példa. Mi ezt nem szeretnénk, arra törekszünk, hogy ha egy kutatóközösség nemzetközileg sikeres, akkor egyben maradjon. Ezért is feltétel a nyertesekkel szemben, hogy az ötéves futamidő alatt újabb ERC-pályázatot nyújtsanak be – olyat, amivel esélyesek a sikerre. Elvileg akár többször is nyerhet ugyanazon pályázó, ha különböző, megfelelő színvonalú pályázatokkal jelentkezik.
– A társadalomtudományok művelői nehezen érik el az ERC-t. Nyelvészek, történészek is pályázhatnak eséllyel az Élvonalra?
– A programra tematikus megkötés nélkül lehet pályázni, és azt szeretnénk, ha minél többen jelentkeznének. Bármilyen tudományterületről szívesen látjuk azokat a vezető kutatókat, akik nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket értek el, és szakterületük formálóivá váltak. Ahogy jeleztem, a támogatás elnyerésére azok esélyesek, akik az elmúlt tíz évben világviszonylatban kimagasló tudományos eredményeket értek el, és kutatási tervük alapján a következő tíz évben is reális esélyük van ilyen teljesítményre. Nagyon fontos, hogy ez a pályázat itthon tartson, illetve hazahozzon nagyformátumú vezető kutatókat. Természetesen az Élvonal programot az ideihez hasonló feltételekkel a következő években is kiírjuk, tehát a kutatók előre tervezhetnek ezzel a lehetőséggel. A programmal azokat is bátorítani szeretnénk a nemzetközi, ERC-pályázatokon való részvételre, akik eddig nem voltak igazán aktívak, hiszen az Élvonal konstrukciónak köszönhetően, ha ott mégsem kapnak támogatást, de jó minőségű pályázatot nyújtanak be, lehetőségük nyílik a kutatásuk elvégzésére.
– Tíz-tizenöt nyertessel számolnak, akik a következő öt évben akár háromszázmillió forint vissza nem térítendő támogatással gazdálkodhatnak. Mire használható fel az évi legfeljebb hatvanmillió forint?
– Egy ilyen nagyságrendű támogatás nemzetközi mércével is versenyképes körülményeket biztosít, ezzel a kutatói szabadságot támogatjuk, finanszírozzuk. A nyertesen múlik, hogy a pénzből műszert vesz, új munkatársat alkalmaz vagy a projekt rezsiköltségeinek egy részét fizeti, a forrás az igényeknek megfelelően rugalmasan átcsoportosítható. Az elszámoláson nemcsak ebben a konstrukcióban, de az összes alapkutatási támogatás esetében is jelentősen egyszerűsítettünk, hogy a kutatónak ne adminisztrálnia kelljen, helyette inkább kutathasson.
– Mit várnak el a támogatás fejében? A Nature-ben publikált cikket kétévente, vagy olyan ötleteket, amik akár piacon eladható termékek lehetnek?
– Elsősorban sikeres ERC-pályázatot várunk el, hogy abból tovább lehessen finanszírozni az ígéretes kutatási projektet. Természetesen nem árt a nyitottság arra, hogy a kutatás akár a gyakorlati hasznosítást lehetővé tevő irányba fejlődjön. Sok esetben ez nem egyértelmű, de akár már az alapkutatási eredményekben is lehetnek olyan elemek, amik továbbvihetők. Például a genfi részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben folyó munka a világunkat alkotó részecskék jobb megismerését szolgálja, amit magyar berendezések segítenek. Ez a kutatás egyidejűleg pénzügyi bevételt is jelent a készülékek gyártóinak. Terveink között szerepel, hogy akiknek az alapkutatásából hasznosítható elem születik, erre kapjanak támogatást.
– Mikor tekintik sikeresnek ezt a struktúrát?
– Ha egyre több magyar szakember nyer az Európai Kutatási Tanács pályázatán és ha az adott tudományterületen mérhető módon gyarapodnak a hazai kutatók által elért, nemzetközi visszhangot kiváltó eredmények.
