„A magyarok dörgölik a szemüket”

Gyurcsány Ferenc tizenöt évvel ezelőtt mondta el az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén a hírhedtté vált beszédét. Most visszaidézzük azt a korszakot, amikor a balliberális hatalom eltitkolta az ország valós pénzügyi és gazdasági helyzetét. „A Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Budapest, 2006. január 15. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond beszédet a Bourbon Rendezvényházban, ahol az MSZP politikai A választási ígéretek betartása helyett a lakosságot és a cégeket is megsarcolta a baloldal Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

Gyurcsány Ferenc 2006-ban. A választási ígéretek betartása helyett a lakosságot és a cégeket is megsarcolta a baloldal
Fotó: MTI/Kovács Attila

Adócsökkentés helyett adóemelés

Az igazság részleteit 2006 júniusában bontotta ki Gyurcsány Ferenc. A megszorításokat Új egyensúly program néven csomagolta be. A miniszterelnök 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte:

augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.

Jelezte: 2007 január­jától a kormány be kívánja vezetni a házipénztári adót. Ezt azoknak kell megfizetniük, akiknek a napi pénztáregyenlegük éves átlaga több mint kétszerese a készpénzes értékesítésük átlagos napi összegének. Az áfa 15 százalékos kulcsát pedig már 2006. szeptember 1-jétől húsz százalékra emelik. Beszélt arról is, hogy a jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kellene fizetnie. Ez volt az úgynevezett elvárt adó.

Szólt arról is, hogy egyszeri alkalommal, tízszázalékos különadó megfizetése mellett a magánszemélyek és a vállalkozások hazautalhatják eddig külföldön tartott pénzüket. Az adóhivatal pedig tízezer adózónál vagyonosodási vizsgálatot kezd. Gyurcsány ismertette azt a pontot is, miszerint január elsejétől szűkül az adómentes bevételek és az igénybe vehető adókedvezmények köre, ideértve a többi között a lakáshitel törlesztéséhez biztosított kedvezményt is.

A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy a korábban bejelentett adócsökkentési programot el kell halasztani, ellenben több elvonás mértékét emelni kell. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A miniszterelnök elmondta, hogy nem szűnik meg november 1-jével, sőt a következő évben is fennmarad az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra.

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.

Nincs nap rossz hír nélkül

„A magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel” – írta a Gyurcsány-csomagról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A cikk szerint a második Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne ­rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni.

„Gyurcsány intézkedéseit homeopatikus adagolásokban rendeli el: a tulajdonképpeni kegyetlenségekkel megvárja az őszi önkormányzati választások utáni időszakot” – vélekedett a FAZ tudósítója a távirati iroda akkori ismertetése szerint.

A Standard and Poor’s intézet visszaminősítette Magyarország szuverén adósi besorolását, és a kormány stabilitási csomagja ellenére is negatív kilátásokat feltételezett. A hitelminősítő ugyanis a bejelentett intézkedések után sem látott garanciát a helyzet tartós javulására.

A 2006-os csomagot a következő években további sarcolás követte, ám a megszorítások politikája kudarcot vallott. Az Orbán-kormány 2010 után rendbe tette a gazdaságot, a többi között csökkentette az adókat, véget vetett a devizahitelek korszakának, példátlan családtámogatási és otthonteremtési rendszert alakított ki, kivezette az országot az unió túlzottdeficit-eljárása alól, miközben létrejött mintegy 900 ezer új munkahely. A koronavírus-járvány ugyan megtörte a lendületet, de a gazdaság a sikeres átoltásnak és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően újraindult.

A jövő évben ismét országgyűlési választások lesznek. A DK a sokak Magyarországa programját kínálja a szavazóknak. Gyurcsány Ferenc szerint azért kell rájuk szavazni, „hogy nyugodt, európai polgári életet élhessen minden magyar ember, hogy újra a miénk lehessen a hazánk, hogy közösen megteremthessük a sokak Magyarországát”.