A törvényt Áder János köztársasági elnök nem írta alá, hanem az Alkotmánybíróságnak (AB) küldte meg normakontrollra. Az AB mai ülésén tárgyalja az alkotmányos aggályokat felvető törvényt. Azt természetesen nem tudjuk, miként dönt a taláros testület, azt azonban igen, hogy a törvény betűje szerint alapítványi támogatásra csak a kiszabott bírságból származó bevételeket fordíthatja a jegybank. (A törvényben az áll: bevételnek számít még a felügyeleti díj, az igazgatási-szolgáltatási díj és egyéb bevétel, de ez nem költhető „karitatív célokra”.) A jegybanki bírságok esetében a jegybanktörvény azt is felsorolja, hogy mire fordítható a pénz: közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására, hasonló kutatások támogatására, a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint a célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére, továbbá alapítványi támogatásra, valamint karitatív célra. Az MNB-be 2013-ban olvasztották be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, jellemzően ebből a tevékenységből eredetezhetők a bírságból származó bevételek. Az MNB piacfelügyeleti testülete tavaly 1,3 milliárd forint összegben szabott ki bírságot, ami jócskán elmarad az alapítványoknak juttatott több százmilliárdos alapító vagyontól.
Mint ismert, 2014-ben előbb négy, majd később összesen hat Pallas Athéné-alapítványt hozott létre az MNB. A szervezetek feladatai meglehetősen sokrétűek; közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, hasonló kutatások elősegítése, a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása, de eddig leginkább ingatlan- és műtárgyvásárlásaikról váltak híressé.
