Amilyen az emberi értékrend, olyan a ráépülő gazdasági rend

A Covid során sokan megtapasztalhatták, hogy az ember a legfőbb érték, számos gazdasági szereplő is rádöbbent erre. Ugyanakkor sajnos vegyes a kép, mert azt is látjuk, hogy sok helyen ugyanazt a gazdasági képletet akarják folytatni, amely a Covid előtt is elégtelennek bizonyult – mondja a lapunknak adott interjúban Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővér, közgazdász, akivel az újrainduló Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzésről, az emberközpontú gazdaságról és a „halálos verseny” helyett szükséges együttműködésről beszélgettünk.

Az anyagi javak eszközök, amelyek elősegítik más javak létrejöttét – fejti ki Laura nővér Fotó: Bach Máté

Szemléletváltás

Európai polgár

Baritz Sarolta Laura nővér, a Keteg szakfelelőse az egyik magyar díjazottja az Európai Parlament (EP) alapította Európai Polgár díjnak. A méltatás szerint a domonkos rendi szerzetesnővér széles közönséghez juttatja el az etikus gazdaság és a fenntartható fejlődés témáját, képviselve az EU Alapjogi Chartájában foglalt értékeket. Sokrétű és szerteágazó tudományos munkája mellett saját műsort vezetett a Mária rádióban, tagja volt a magyar Fenntartható Fejlődés Tanácsának és számos tudományos publikáció áll a háta mögött. Baritz Laura nővért Hölvényi György KDNP-s EP-képviselő terjesztette fel a díjra, amelynek átadása ősszel várható.

– Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend. Ha az ember egyéni értékrendje erényetikai értékrend, vagyis erényesen és a jót keresve él az ember, akkor egy ilyen emberi közösség egészen más gazdasági rendszert valósít meg, mint a mostani haszonelvű alapokon álló gazdasági rend. Korábbi hallgatóink beszámolói szerint a szemléletváltás volt igazán hangsúlyos számukra, amelyet itt elsajátítottak két év alatt. Ezt a szemléletváltást pedig aztán magukkal tudják vinni a munkahelyükre – magyarázza a domonkos nővér, hozzátéve, hogy a hallgatók a legkülönbözőbb körből kerültek ki, volt már köztük polgármester, parlamenti munkatárs, szerzetes, voltak multinacionális cégnél dolgozók vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank munkatársa is. Az új hallgatók szeptember 15-ig jelentkezhetnek a Covid-helyzet miatt csökkentett tandíjú képzésre a Sapientia tanulmányi osztályán egy felsőfokú, legalább alapképzéses diplomával.

– Már a görögök rájöttek arra, hogy a világ értékei hierarchikus rendben állnak, ahol az anyagi javak a legalsó szintet képviselik. Az anyagi javak eszközök, amelyek elősegítik más javak létrejöttét. A hierarchia csúcsán az intellektuális és az erkölcsi értékek állnak, az ember.

A Covid során sokan megtapasztalhatták, hogy az ember a legfőbb érték, számos gazdasági szereplő is rádöbbent erre.

Ugyanakkor sajnos vegyes a kép, mert azt is látjuk, hogy sok helyen ugyanazt a gazdasági képletet akarják folytatni, amely a Covid előtt is elégtelennek bizonyult – fejti ki Baritz Sarolta Laura.

Fenntarthatatlan gazdaság

Kérdésünkre, hogy a gazdasági élet mikor változott, hogy a mostani struktúra szerint működjön, Laura nővér azt felelte: egészen a XVIII. századig kell visszatekinteni. – A kapitalizmus ekkor érte el fejlett formáját, a gyarmatosítás és kizsákmányolás jellemzővé vált. A filozófiában is váltás történt. A középkor még az erényetika talaján állt inkább, de a XVIII–XIX. században Jeremy Bentham, majd John Stuart Mill megfogalmazták az utilitarizmust. Ez az irányzat egyébként sok elfogadható elvet tartalmaz, de a mai világ már nagyon sarkosan és szélsőségesen értelmezi. A haszonelvűség eredeti célja ugyanis az volt, hogy a lehető legtöbb embernek a legtöbb boldogságot adjuk, de most már a haszon maximalizálásán van a hangsúly, egyéni és közösségi szinten – magyarázza Baritz Sarolta Laura, hozzátéve, hogy

a mai haszonelvű gazdasági szemléletet nem csak keresztény körökből kritizálják.

– Gondoljunk csak a Nobel-emlékdíjas Joseph Stiglitz közgazdászra, aki hangsúlyosan bírálja a neoklasszikus elveket. Ő szintén azt mondja, hogy a 2008-as válság is ennek az irányzatnak az erénytelenségére vezethető vissza. Etikus kapitalizmusról ír, vagyis már a nem keresztény világban is egyre többen látják, hogy ez a fajta gazdasági szemlélet nem fenntartható – mutat rá Laura nővér.