MNB-tanulmány: így kellene újragondolni az unió kohéziós politikáját

A jövő kohéziós politikájának a fizikai infrastruktúra építése helyett a humán tőke helyben tartására, a helyi innovációs képességek megerősítésére és a területi méltányosság helyreállítására kell fókuszálnia - mutat rá Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára a jegybank legutóbbi Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányában.

Fotó: Ladóczki Balázs

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata nem kezeli rendszerszinten a demográfiai kockázatokat, sőt a kohéziós finanszírozás önálló kategóriaként való megszüntetését vetíti előre. Mivel a tárgyalások várhatóan 2027 végéig elhúzódnak, reális lehetőség nyílik arra, hogy a demográfiai szempontok tartósan és intézményesen beépülnek a kohéziós politika keretrendszerébe, ami Magyarország számára is kiemelt jelentőségű - figyelmeztet a szerző.

A szakpolitikai javaslatok között kiemelte: 

az EU-nak olyan célzott kompenzációs mechanizmust kellene kialakítania, amely a népességfogyással, elvándorlással és humántőke-vesztéssel sújtott térségek támogatását szolgálja.

Ezek mellett olyan célzott pénzügyi alapok létrehozását nevezte meg, amelyek támogatják a fiatalok helyi elhelyezkedését, startup-ökoszisztémák építését és a k+f kapacitások decentralizációját. Az uniós forráselosztás során nagyobb súllyal kell figyelembe venni a demográfiai mutatókat (helyi elvándorlási ráta, elöregedés) a puszta GDP-alapú megközelítés helyett.

A teljes tanulmány az MNB oldalán olvasható.