A Covid–19 miatti egy év kihagyással újraindul a Keteg, azaz a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzése. A részben Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővér, közgazdász által létrehozott kurzus a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán kétéves, esti tagozatos, szakoklevelet nyújtó képzésként érhető el, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig egyszemeszteres, választható tantárgyak formájában.
Nem fogyasztó, hanem ember
– A Keteg egyfajta alternatív gazdasági képzés és egyben misszió. Nem a pénz- és a profitközpontú, hanem az emberközpontú gazdaság alapelveit szeretnénk megismertetni – mondja a Magyar Nemzetnek Baritz Sarolta Laura nővér, a képzés szakfelelőse. Mint kifejti, ez a fajta emberközpontúság az egyház társadalmi tanításában jelenik meg, és Szent II. János Pál pápa volt, aki a Laborem exercens enciklikájában 1981-ben megfogalmazta, hogy a munka alanya az ember.
Tehát az ember nem eszköz, nem fogyasztó, nem munkaerő, nem erőforrás, nem egy kalkulációs tényező a jövedelmezőség minél nagyobb mértékű elérésében. Hanem testvér, alany, ember. Ez a kiindulópont
– hangsúlyozza Laura nővér. Ennek a gazdasági szemléletnek a célja a közjó megvalósítása, s alapképlete a ma oly sok helyen jellemző „halálos verseny” helyett az együttműködés, a win-win (nyer-nyer) helyzetek elérése.

Fotó: Bach Máté
– A kiindulópont tehát az egyház társadalmi tanítása olyan jeles személyek gondolataival fémjelezve, mint például Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Firenzei Szent Antonin vagy később Antonio Genovesi katolikus pap és közgazdász, a Nápolyi Egyetem tanszékvezető tanára. Az általuk képviselt elvek ma is jelen vannak nemcsak a keresztény világban, de például vállalkozói hálózatok működésében is – fejti ki Laura nővér, hozzátéve: ezek azt vallják, hogy
gazdaság, teológia és erkölcs összetartoznak.
Éppen ezért a képzésben fontos szerepe van egy teológiai-filozófiai blokknak is. – Ennek keretében az emberről és az erkölcsi alapokról esik szó, emellett a hallgatók megismerkednek filozófiai, etikai irányzatokkal. Ebből is látható, hogy ez szélesebb körű gazdasági megközelítés, mint a főáram, amely kifejezetten a materiális világra koncentrál és a szűk értelemben vett gazdasági tényezőkre – mondja Laura nővér. A második tantárgyblokk – mintegy látókörbővítésként – a társadalomtudományi rész, amelyben többek között politológiai, szociológiai, jogi és pszichológiai alapelveket tárgyalnak. A harmadik maga a közgazdaságtan blokkja, amelyben specifikus gazdasági tárgyak szerepelnek az emberközpontúság jegyében.