Egyre kedvezőbbek a hazai vállalkozások kilátásai a jövőt illetően, ami a létszámban és a fizetés rendezésében is kedvező fordulatot vetít előre.
Egyre több magyar cég tervez létszámot bővíteni, míg a leépítési szándék érdemben visszaesett.
A ManPower Groupnak a Magyarországot is vizsgáló nemzetközi felméréséből kiderül, hogy a gazdasági szereplők 84 százaléka nem tervez változtatni a munkavállalói létszámon. Elbocsátásban mindössze négy százalékuk gondolkozik, ezzel szemben tizenkét százalékuk szeretné bővíteni a csapatot.
Az újranyitással az irodai munkavégzés is beindul, de rugalmasabban. A munkaerőért újrainduló harc a fizetés emelésével járhat
Fotó: 123RF
A létszámban a legnagyobb felfutást, 17 százalékos átlagos bővítést a turizmus-vendéglátás szektorban várják. Ez az a terület, amely az elmúlt egy-másfél év során a legnagyobb visszaesést szenvedte el, így most a korrekció mértéke is számottevő lesz.
Mind a nagy- és kiskereskedelemben, mind pedig a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén átlag feletti a munkáltatók toborzási szándéka, mintegy 11 százalék.
A gyártás területén átlag körüli a tervezett növekedés, ugyanakkor jelentős visszaeséssel, mindössze százalékos állománynövekedéssel számolnak az építőipari szereplők. Ennek oka egyáltalán nem jelenti az ágazat visszaesését, arra utal, hogy ez a szektor már az elmúlt negyedévekben is igen aktív toborzó volt, így itt a magas bázishoz képest nőhet tovább a létszám.
A szabad pozíciók betöltésének nehézségeivel a munkaadók háromnegyedének van valamilyen kedvezőtlen tapasztalata, negyedüknél súlyos probléma a toborzási nehézség.
A gyártás, a logisztika és az IT-területeken kimondottan nehéz az új alkalmazottak felkutatása.
A munkaerő-utánpótlás nehézségeiről beszámoló vállalkozások aránya magasabb, mint a járvány előtti években.
Mindez arra utal, hogy a gazdaság újraindulásával együtt visszatér a képzett munkaerő megtartásáért, elcsábításáért folytatott verseny. Ennek következményeként
várhatóan ismét meglódul a keresetek érdemi felzárkóztatása.
Az elemzők is erre számítanak. Ráadásul a járvány sok szektorban érdemben gyorsított a digitalizáción, ezért az új kompetenciákkal rendelkező vagy azokat elsajátítani hajlandó munkaerő még értékesebbé válik.
Szakértők szerint rendkívül fontos, hogy a gyors, sok esetben már online elérhető képzéseken az egyes munkamodulok elsajátítására koncentráló oktatások széles körben hozzáférhetők legyenek, és mind a cégek, mind a munkavállalók nyitottak legyenek a részvételre.
Meglepő, hogy noha a járvány rugalmas foglalkoztatásra kényszerítette a munkaadókat, a távoli munkavégzés ráadásul hónapokon át tartó általános gyakorlattá vált,
a munkáltatók nagy része, 82 százaléka mégis visszaállna a munkahelyi munkavégzésre. Ez messzemenőkig meghaladja a nemzetközi folyamatokról folytatott kutatások eredményeit.
A járvány előtti időkhöz képest ugyanakkor így is jelentős javulás, hogy a foglalkoztatók nyolc százaléka az irodai és az otthoni, hibrid munkavégzést választja a jövőben.
Alig akad olyan foglalkoztató, a munkaadók két százaléka, amelyik teljes mértékben digitális munkavégzésre áll át. Kizárólag távmunkában az alkalmazottak sem szeretnének dolgozni, ugyanakkor a munkáltatókkal szemben túlnyomó részük a hibrid munkavégzésben látja a jövőt.
