A kkv-szektor lehetőségeivel foglalkozó szakértői nyilatkozatok visszatérő eleme, hogy az a cég képes a fejlődésre, amely bekapcsolódik a nemzetközi értékláncba. Például határon átnyúló tevékenységet folytat, netán beszállítója egy multinacionális nagyvállalatnak.
De a nemzetközi piacon működik az a hazai kkv is, amelyik idegenforgalommal foglalkozik, például a Budapestre látogató turistáknak kínál szolgáltatást. Olvasónk frissen érettségizett fia is úgy gondolkodott, hogy akkor tudja kamatoztatni nyelvtudását és szerezhet szakmai tapasztalatot – no meg egy kis pénzt –, ha külföldi turistákra specializálódott vendéglátóhelyre megy dolgozni, mielőtt megkezdi nyugat-európai tanulmányait.
Egy budapesti kávézóban. Nyelvet beszélő, készséges felszolgálókat keresnek
Fotó: Bach Máté
A kiválasztott munkahely – egy belvárosi kávézó – minden szempontból reményteljesnek tűnt. Jó helyen van, a bulinegyed felé, de elég távol tőle ahhoz, hogy ne legyen tele duhaj kamaszokkal. Belső dizájnja fiatalos, de igényes, árai a külföldi utazóknak megfizethetők.
A tulajdonos jó nyelvtudású kisegítőt keresett, diákmunkásbérért, betanítással. Jól indult a közös munka, kiderült, hogy a kávézót egy család üzemelteti, az idősebbek régi motorosok a szakmában, a fiatalok egyetemet végeztek, ambiciózusak, értik az online marketing logikáját.
Néhány hét múlva aztán kitört a botrány: a családtagok szidták, gyalázták egymást, rettenetes idegfeszültségben telt a nap. A szidalmakból persze az alkalmazottaknak is jutott, nem csoda, ha a pályakezdő ifjú elbizonytalanodott. A helyzet ráadásul egyre romlott. Az egyik családtag utasítást adott egyfajta tevékenységre, majd eltávozott. A másik családtag váltotta, aki viszont felelősségre vonta az alkalmazottat, miért azt teszi, miért nem mást. A fiatalember ezek után már remegő gyomorral ment be a munkahelyére nap mint nap, és hamarosan elhatározta, hogy felmond.
Csakhogy attól is félt, hogy ezt közölje. Amikor pedig mégis kiderült a szándéka, elszabadult a pokol: a veszekedős család minden tagja nekiesett, szidta, gyalázta. Végül a fiú szüleinek kellett közbeavatkozni. Kiderült, hogy munkaszerződés nélkül dolgoztatták, ellentmondó információk hangzottak el arról, hogy bejelentették-e stb. A történet minden szempontból kudarccal zárult.
A pályakezdő keserű tapasztalatokat szerzett első munkahelyén, a vállalkozásnak pedig új ember után kellett néznie. Hamarosan meg is jelent egy álláshirdetésük, olyan bért kínálva, amely többszöröse volt a pályakezdő juttatásának.
A leírt eset, mint cseppben a tenger mutatja a mai magyar kisvállalkozások nehézségeit. Pedig a példánkbeli vendéglátós sok mindennel rendelkezik, ami a sikerhez kell. Jól pozicionálta a vállalkozását, jól választott helyet, volt elég kezdőtőkéje, hogy ízléses környezetet teremtsen olyan turistáknak, akik korábban Londonban, Párizsban vagy Firenzében tértek be egy kávéra.
Jó úton halad a generációváltás is, hiszen a gyerekek hajlandók együtt dolgozni szüleikkel, és vállalták, hogy továbbviszik a céget. A tőke, a szakmai tudás tehát megvan, a menedzsmenttudás az, ami hiányos, hiszen a családi perpatvart el kell tudni választani az üzlettől, a mindennapi működéstől.
A nagyvállalatoknál megvan a menedzsmenttudás, ám a kicsiknél és közepeseknél ez gyakran hiányos, és létezik egyfajta bizalmatlanság, hogy kihez fordulhatnának a tudás megszerzéséért – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen.
A kormány elé bocsátott kkv-stratégia szerint szükséges a vállalkozói kultúra fejlesztése, de a képzett munkaerő biztosítása is, valamint a kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a sikeres cégeknek meg kell találniuk a módját, hogyan legyenek részesei a világpiacnak. A stratégia szerint kiemelt cél, hogy a jó növekedési kilátású hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét.
A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva, nemzetközi irányba bővítsék piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon, és így bővüljön az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások köre. Az állam ebben azzal tud segíteni, hogy csökkenti a vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terheket, egyszerűsíti az adóadminisztrációt – mondta György László. Az a jó, ha a kkv-k könnyen hozzáférnek elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz, és képesek azokon ügyeiket érdemben elintézni.
Mint lapunk korábban beszámolt róla, az ITM a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kkv-stratégiáját. A dokumentum összhangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának.
A tárca elképzelései szerint a következő három évben legalább 167,5 milliárd forinttal segíti a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését. A tetemes forrásmennyiség nagyobbik része, kilencvenmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás lesz.
