Bizarr családi tűzfészek vagy egy sikeres vállalkozás

A kormány hamarosan bemutatja az innovációs tárca és a kamarák által kidolgozott kkv-stratégiát, amelynek célja, hogy növelje a hazai vállalkozások versenyképességét, értékteremtő képességét. Hogy ez milyen összetett folyamat, jól mutatja egy pályakezdő ifjú munkatapasztalata az ígéretesnek látszó hazai családi cégnél.

Egy budapesti kávézóban. Nyelvet beszélő, készséges felszolgálókat keresnek Fotó: Bach Máté

A kkv-szektor lehetőségeivel foglalkozó szakértői nyilatkozatok visszatérő eleme, hogy az a cég képes a fejlődésre, amely bekapcsolódik a nemzetközi értékláncba. Például határon átnyúló tevékenységet folytat, netán beszállítója egy multinacionális nagyvállalatnak.

De a nemzetközi piacon működik az a hazai kkv is, amelyik idegenforgalommal foglalkozik, például a Budapestre látogató turistáknak kínál szolgáltatást. Olvasónk frissen érettségizett fia is úgy gondolkodott, hogy akkor tudja kamatoztatni nyelvtudását és szerezhet szakmai tapasztalatot – no meg egy kis pénzt –, ha külföldi turistákra specializálódott vendéglátóhelyre megy dolgozni, mielőtt megkezdi nyugat-európai tanulmányait.

Egy budapesti kávézóban. Nyelvet beszélő, készséges felszolgálókat keresnek
Fotó: Bach Máté

A kiválasztott munkahely – egy belvárosi kávézó – minden szempontból reményteljesnek tűnt. Jó helyen van, a bulinegyed felé, de elég távol tőle ahhoz, hogy ne legyen tele duhaj kamaszokkal. Belső dizájnja fiatalos, de igényes, árai a külföldi utazóknak megfizethetők.

A tulajdonos jó nyelvtudású kisegítőt keresett, diákmunkásbérért, betanítással. Jól indult a közös munka, kiderült, hogy a kávézót egy család üzemelteti, az idősebbek régi motorosok a szakmában, a fiatalok egyetemet végeztek, ambiciózusak, értik az online marketing logikáját.

Néhány hét múlva aztán kitört a botrány: a családtagok szidták, gyalázták egymást, rettenetes idegfeszültségben telt a nap. A szidalmakból persze az alkalmazottaknak is jutott, nem csoda, ha a pályakezdő ifjú elbizonytalanodott. A helyzet ráadásul egyre romlott. Az egyik családtag utasítást adott egyfajta tevékenységre, majd eltávozott. A másik családtag váltotta, aki viszont felelősségre vonta az alkalmazottat, miért azt teszi, miért nem mást. A fiatalember ezek után már remegő gyomorral ment be a munkahelyére nap mint nap, és hamarosan elhatározta, hogy felmond.

Csakhogy attól is félt, hogy ezt közölje. Amikor pedig mégis kiderült a szándéka, elszabadult a pokol: a veszekedős család minden tagja nekiesett, szidta, gyalázta. Végül a fiú szüleinek kellett közbeavatkozni. Kiderült, hogy munkaszerződés nélkül dolgoztatták, ellentmondó információk hangzottak el arról, hogy bejelentették-e stb. A történet minden szempontból kudarccal zárult.

A pályakezdő keserű tapasztalatokat szerzett első munkahelyén, a vállalkozásnak pedig új ember után kellett néznie. Hamarosan meg is jelent egy álláshirdetésük, olyan bért kínálva, amely többszöröse volt a pályakezdő juttatásának.

A leírt eset, mint cseppben a tenger mutatja a mai magyar kisvállalkozások nehézségeit. Pedig a példánkbeli vendéglátós sok mindennel rendelkezik, ami a sikerhez kell. Jól pozicionálta a vállalkozását, jól választott helyet, volt elég kezdőtőkéje, hogy ízléses környezetet teremtsen olyan turistáknak, akik korábban Londonban, Párizsban vagy Firenzében tértek be egy kávéra.

Jó úton halad a generációváltás is, hiszen a gyerekek hajlandók együtt dolgozni szüleikkel, és vállalták, hogy továbbviszik a céget. A tőke, a szakmai tudás tehát megvan, a menedzsmenttudás az, ami hiányos, hiszen a családi perpatvart el kell tudni választani az üzlettől, a mindennapi működéstől.

A nagyvállalatoknál megvan a menedzsmenttudás, ám a kicsiknél és közepeseknél ez gyakran hiányos, és létezik egyfajta bizalmatlanság, hogy kihez fordulhatnának a tudás megszerzéséért – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen.

A kormány elé bocsátott kkv-stratégia szerint szükséges a vállalkozói kultúra fejlesztése, de a képzett munkaerő biztosítása is, valamint a kkv-k szakképzési és képzési igényei­nek érvényesítése. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a sikeres cégeknek meg kell találniuk a módját, hogyan legyenek részesei a világpiacnak. A stratégia szerint kiemelt cél, hogy a jó növekedési kilátású hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét.

A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva, nemzetközi irányba bővítsék piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon, és így bővüljön az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások köre. Az állam ebben azzal tud segíteni, hogy csökkenti a vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terheket, egyszerűsíti az adóadminisztrációt – mondta György László. Az a jó, ha a kkv-k könnyen hozzáférnek elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz, és képesek azokon ügyeiket érdemben elintézni.

Mint lapunk korábban beszámolt róla, az ITM a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kkv-stratégiáját. A dokumentum öss­z­hangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának.

A tárca elképzelései szerint a következő három évben legalább 167,5 milliárd forinttal segíti a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését. A tetemes forrásmennyiség nagyobbik része, kilencvenmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás lesz.