Noha a családok mindennapjaiban jellemzően a hagyományos oktatás az ideális megoldás, a legtöbben, azaz az iskoláskorú gyermekkel rendelkező szülők 48 százaléka a digitális oktatás visszatérésére számít az új tanévben, míg minden ötödik megkérdezett a két oktatási forma közötti többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek a 2020/2021-es iskolaév során – derül ki a GKI Digital legújabb felméréséből.
Nem mindenki vette komolyan a feladatát, de voltak kivételek. Irodalomtanár tart online órát egy miskolci gimnáziumban. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Vajda János
Úgy tűnik, a kormány jó irányt vett a második hullám kezelésében azzal, hogy nem hagyja ismét lebénulni az országot, mivel a kutatás szerint nagyon kevesen vannak, akik preferálják a digitális oktatást, sőt a szülők 56 százaléka egyáltalán nem szeretné újra megtapasztalni az online rendszert. Ebben a munkahelyi kötelezettségek és az időbeosztási nehézségek mellett a tavasszal szerzett tapasztalatok is szerepet játszanak.
Magad uram, ha szolgád nincsen
A GKI Digital felmérése ugyanis rámutat: a megszólaltatott családok 60 százalékánál nem működött hatékonyan a digitális oktatás, ebben annak is jelentős része van, hogy csaknem felük nem tartotta megfelelőnek az iskolától, illetve a tanároktól kapott támogatást az otthoni tanuláshoz.
Fotó: GKI Digital
A legfőbb probléma az volt, hogy a szülők több mint 40 százaléka úgy vélte: a tananyag megtanítása tulajdonképp rájuk hárult, miközben az iskola sok helyen csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára. A többség úgy érezte, ily módon jelentős terhet rótt a családra a gyerekek feladatainak ellenőrzése is – fogalmazza meg a GKI Digital.
Nem ördögtől való
A gyakorlati tapasztalatok szerint a probléma hangsúlyosabb volt az alsó tagozatosok esetében, hiszen ők még kevésbé képesek az önálló tanulásra, miközben az is terhelte őket, hogy a szociális közegtől való távolság valamennyi korosztályban negatívan csapódott le.
A gyerekek nyitottak a digitalizáció adta lehetőségekre, már csak az oktatást kell fejleszteni ezen a téren Forrás: Magyar Nemzet
A fenntartások ellenére ugyanakkor a szülők általánosan egyetértenek abban, hogy a mai világban mindenkinek szüksége van alapvető digitális készségekre, és csupán közel harmaduk állítja, hogy jobban örülne olyan hagyományos oktatásnak, amelyben egyáltalán nem kellene elektronikai eszközöket használni a gyermeknek, hanem csak a könyvekre hagyatkoznának. A szülők hetven százaléka szerint a digitális eszközök segítik a tanulást.
Sikerült spórolni
Öröm az ürömben, hogy idén a tavaszi távoktatás miatt a vártnál kevesebb tanszert kellett megvásárolnia a családoknak, mivel az iskolai felszerelések nem használódtak el teljesen az előző tanévben.
A szeptemberi iskolakezdés előtt az általános iskola alsós osztályaiban költöttek a szülők jelentősen többet az előző évhez képest, ennek is az az oka, hogy hangsúlyosabb lett a műszaki eszközök szerepe ezen korosztály számára is, miközben azt is megfigyelték, hogy papírra, írószerre viszont kevesebb pénzt költöttek az iskolakezdők vagy az alsó tagozatos tanulók szülei.
A felsősök és a középiskolások esetében viszont sok családnál csökkenhetett is a tanévkezdéssel járó kiadások sora – állapítják meg a piackutatók, megjegyezve, hogy a tizenéveseknél már általában rendelkezésre állnak a digitális eszközök a tanuláshoz amiatt, mert tavasszal beszerezték azokat a szülők.
A digitális távoktatás a szülőkre is bőven rótt feladatokat, de legalább a pénztárcát megkímélte az ősszel
Fotó: Reuters
Ez meglátszott a számokon: a digitális oktatás márciusi bevezetésekor megugrott a vásárlási igény a műszaki termékek iránt, amikor a családok 34 százaléka vett valamilyen digitalizációhoz kapcsolódó eszközt kifejezetten a vírus hatására – a legtöbben laptopot vagy mobiltelefont kerestek a boltokban.
A GKI Digital számításai szerint az általános iskola alsó osztályában 45 ezer forint, a felsőben 34 ezer forint, míg középiskolában 28,5 ezer forint volt a jellemző költség az idei iskolakezdéskor.
