Európa több országa is befagyasztotta a minimálbér összegét

Az összes uniós országban a járvány határozta meg a minimálbér változását. Ahol nagyobb emelést hajtottak végre, ott elsősorban nem a szándék, hanem a korábbi kötelezettségek betartása volt a meghatározó. Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a szociális partnerek megállapodása határozta meg az idei összeget. A nemzetközi összehasonlításban a magyar minimálbér alapulvétele a többeket érintő garantált bérminimum helyett torz képet fest a hazai helyzetről.

MN_SABLON

Korábbi kötelezettségek kényszerítette emelés

Egyedül

Magyarországon és Lettországban állapodtak meg – az Európai Unió elvárásainak eleget téve – a háromoldalú (kormány, munkaadói képviseletek, szakszervezetek) szociális párbeszéd részeként a minimálbér emeléséről.

A legtöbb országban kormányzati döntés született, mivel a partnerek nem tudtak megállapodni, de számos tagállamban a korábbi években elfogadott, a több évre szóló bérfelzárkóztatások végrehajtása folytatódott.

Az uniós átlagnál jóval nagyobb béremeléseket végrehajtó Bulgáriában, Horvátországban, Lettországban, Portugáliában és Szlovéniában ugyanakkor nem feltétlenül a járvány miatt megváltozott gazdasági és szociális helyzetet vették figyelembe.

Az emelésekről már a korábbi, járvány előtti években döntöttek, így az ajánlásokat, a szociális partnerekkel kötött megállapodásokat és a jogszabályokat vették figyelembe az idei legkisebb kereset összegénél, sok helyen előre meghatározott képletek figyelembevételével. Ennek következményei egyelőre nem láthatók.

Az Európai Bizottság év végén megkísérelt kötelező irányelvet hozni a minimálbér nemzeti meghatározására, ám a tagállamok túlnyomó többsége továbbra is elutasítja a központosítást. A leghevesebben azok az – elsősorban észak-európai – államok tiltakoznak, amelyeknél az ágazati kollektív tárgyalásokon kialkudott összeg az irányadó, és nem terveznek országos minimálbérszintet meghatározni.

Félrevezető az összehasonlítás

Míg az Eurofound összegzése szerint átlagosan a munkavállalók hét-tíz százaléka dolgozik az unióban minimálbérért, addig nálunk ez az arány jóval kisebb.

Magyarországon – hivatalosan, bejelentve – kevesebb mint 250 ezer alkalmazottat érint a kisebb, 167 400 forintos minimálbér, vagyis a munkavállalók legfeljebb öt százalékát.

Nem csak Magyarországon alkalmaznak többelemes minimálbérrendszert. Ahol megkülönböztetik az alkalmazottakat, például Franciaországban, ott életkor szerint határozzák meg a sávokat, Szlovákiában pedig a munka jellege, vagyis aszerint, mekkora felelősség hárul a dolgozókra. Romániában a diplomások és az építőipari munkavállalók bérében lehet eltérés.

A nemzetközi összehasonlításban szereplő, 470 euró környéki hazai minimálbér torzítva ad képet a legrosszabbul keresőkről.

A garantált bérminimum 625 eurónak felel meg, ami Euró­pa középmezőnyébe tartozik, a régióban pedig a legmagasabb összeg.