Feloldják a kilakoltatási moratóriumot

A kilakoltatási moratórium lejárta után csütörtökön indulnak meg az ingatlankiürítések, a következő három-négy hétben számos ilyen eljárásra kerítenek majd sort a végrehajtók. A kamara elnöke, Schadl György szerint idén háromezernél kevesebb kiürítés lehet itthon, az érték uniós összevetésben átlag alattinak mondható.

Április 30-án, vagyis ma lejár a kilakoltatási moratórium. Az oltalom megszűnése kapcsán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérdésünkre elsőként arról számolt be, hogy a munkaszüneti nap miatt ténylegesen május 2-án, csütörtökön kezdődnek meg az ingatlankiürítések. Schadl György azt mondta: a kiürítések száma tavaly érzékelhetően csökkent, s a jelek szerint a mérséklődés idén is folytatódik. Lapunknak adott korábbi becslését megerősítve úgy vélekedett: 2019-ben háromezernél kevesebb ilyen eljárással lehet számolni.

Az elnök több részletet külön is megemlített. Elsőként azt, hogy az elkövetkező három-négy hétben számos ingatlankiürítés várható, ennek pedig az az oka, hogy a moratórium a kilakoltatást tiltja ugyan, de az árverések ettől még zajlanak. Május elején így mindazok az ingatlanok sorra kerülnek, amelyeket a vevők korábban vásároltak meg. – Szó sincs azonban arról, hogy a következő időszakban fizetésképtelen családok sokaságát kényszerítenék utcára a végrehajtók – jegyezte meg az elnök.

– Ez ügyben lényeges például – magyarázta –, hogy a szó szoros értelmében vett kilakoltatásból egy évben általában nincs több tíznél. Ezek azok az esetek, amikor az érintettek nem hagyják el a másnak eladott ingatlant, s emiatt a végrehajtó értesíti a karhatalmat. Általánosságban azt is tudni kell – folytatta –, hogy ingatlankiürítést számos ok miatt foganatosíthatnak a végrehajtók, ilyen eljárás indul például akkor is, ha a bérlő nem hajlandó bérleti díjat fizetni a lakásért. De akkor is, ha cégekről vagy önkényes lakásfoglalókról van szó.

– Bizonyos esetekben azonban szorongató anyagi helyzetben lévő családok ügye jut el idáig – jegyezte meg Schadl György, hozzátéve, hogy ilyenkor legtöbbször még ma is a korábbi devizahitelek okozzák az adós számára megoldhatatlan gondot. Az elnök kitért arra is: azért, hogy a családok, a gyerekek ne kerüljenek utcára, a végrehajtó minden esetben már a kiürítés előtt tájékoztatja a helyi önkormányzatot az eljárásról. A helyhatóságnál így felkészülhetnek arra, hogy ha az adós megkeresi őket, lakást garantálhassanak a családnak.

A kar vezetőjét végül arról kérdeztük, hogy a háromezer ingatlankiürítés nemzetközi összehasonlításban soknak számít-e. Schadl György úgy válaszolt: az idei várható magyar esetszám uniós viszonylatban inkább átlag alattinak nevezhető. Spanyolországban a közelmúltban feljegyeztek például olyan évet, amikor háromszázezer kiürítést rendeltek el, ahogy például Németországban is rendszeresek az ilyen eljárások, különösen a bérlakásoknál.