Főúton a Felvidék felé

A nyár végére elkészül a 21-es főút Salgótarján és Hatvan közötti 53 kilométerének négysávosítása. A sztráda megközelíti a magyar—szlovák határt is.

Néhány hónap múlva végig négy sávon közlekedhetnek az autósok a 21-esen Fotó: MTI/Komka Péter

A megyeszékhelyek és a határátkelők – ezek a legfontosabb célpontjai a gyorsforgalmi utak fejlesztési terveinek. Salgótarján mindkét szempontból kitüntetett helyzetben van, hiszen a város Nógrád megye központja, és alig néhány kilométerre van Somoskőújfalutól, a magyar–szlovák határon lévő településtől.

A kettős cél elérése immár karnyújtásnyi közelségbe került, hiszen a végéhez közeledik az M3-as autópályát Salgótarjánnal összekötő 21-es főút négysávosítása. A két hiányzó szakasz fejlesztése a tervek szerint a nyár végére fejeződik be. Ezzel teljessé válik a Salgótarján és Hatvan közötti 53 kilométeres közúti összeköttetés négysávosítása.

A megyeszékhelyek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba többnyire úgy történik, hogy a közelben haladó autópályához építenek csatlakozást. Ilyen bekötőútja épül ezekben a hónapokban is Egernek – amelyet az M25-ös szolgál ki majd – vagy Kaposvárnak. Az M67-es (vagy R67-es) az M7-esről ágazik el, és ilyen útja lehet Esztergomnak is, amely az M1-esről érhető majd el. Salgótarján négysávos útja ezeknél komplexebb feladatot lát el, a 21-es út ugyanis az Északi-középhegység nyugati lábánál halad, és kiszolgálja a térség számos települését, beköti a megyeszékhelyet, majd átlépi a határt Szlovákia felé.

Néhány hónap múlva végig négy sávon közlekedhetnek az autósok a 21-esen
Fotó: MTI/Komka Péter

Északi szomszédunk nem kényeztette el gyorsforgalmi utakkal a magyarok lakta déli országrészt, de a középtávú tervekben az szerepel, hogy erre halad majd a legfontosabb észak–déli irányú közúti közlekedési tengely. Ez azt jelenti, hogy nem a Budapest–Vác–Parassapuszta útvonal, azaz a 2-es főút országhatáron túli felén lévő, klasszikus, a magyar síelők által sokat koptatott pályát fejlesztik négysávossá, hanem az M21-es folytatását. A magyar kormány éppen ezért állt le az M2-es Váctól északra eső részének bővítésével.

Az 21-es elkészültével ráadásul újabb ­indoka lesz a Dél-Szlovákiában, a Felvidék magyarok lakta részén élőknek, hogy az M1-est, M3-ast használják a saját úthálózatuk helyett, ha mondjuk Pozsony és Kelet-Szlovákia között kell utazniuk. Az M15, vagyis Mosonmagyaróvár és Rajka között eredetileg kétszer egy sávosnak épült út bővítése jelenleg is folyik, Kassa térségében pedig a Miskolc és a határ közötti M30 épül.

Ha ez a két összeköttetés elkészül, akkor a szlovák főváros és a Kassa között a legrövidebb és leggyorsabb út Magyarországon vezet majd. (Könnyen lehet, hogy amikor Kassa és Debrecen között választott a német BMW új gyárának telepítésekor, többek közt a kelet–nyugati autó­pálya-összeköttetés hiányát is figyelembe vették. Kassáról ugyanis jelenleg csak Miskolc, illetve Eperjes, vagyis a Magas-Tátra lábai felé lehet autópályán közlekedni.)

A két ország között másutt is épül fontos közlekedési kapocs: a Komáromnál közös beruházásban épülő közúti híd ugyancsak az említett M1–M3-as kelet–nyugati autópálya-tengely elérését biztosítja majd.