Nem egészen egy hónapig még lázban tartja a multinacionális cégeket az a két, precedensértékű jogi eljárás, amelyben az Európai Bíróság hoz döntést a második Orbán-kormány első időszakában alkalmazott ágazati különadókról a kiskereskedelem és a távközlés területén.
Március 3-án eldől, hogy támaszkodhat-e továbbra is a brit tulajdonú Tesco áruházlánc Brüsszelre, amely a tagállamok nagy bevételű cégekre szabott progresszív rendszereit kötelezettségszegési eljárással rendre elkaszálta. Eleddig azonban jogi ítélet nem született arról, valóban ütközik-e az uniós állami támogatások szabályaival és a letelepedés szabadságával a sávosan alkalmazott adóforma, ezért precedensértékű lehet a mostani ítélet.
A nagyok által befizetett 86 milliárd forint negyven százalékát vitatja az áruházlánc
Fotó: Teknős Miklós
A Tesco a nagy láncok által válságadó címén összesen befizetett 85,9 milliárd forintnak nagyjából negyven százalékát vitatja, megkérdőjelezve fizetési kötelezettségét a magyar állam ellen indított perben. Ennek során tavalyelőtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bírósághoz fordult jogharmonizációs vizsgálatért. A Tesco-ügyben a végleges döntést várhatóan még az idei első fél évben meghozzák a magyar bírák.
Március elején a távközlési különadóról is ítélkezik az európai testület a Vodafone magyar állam ellen kezdeményezett perében. Előrebocsátja az eredményt, hogy a már ismertetett főtanácsnoki indítványok szerint az uniós bíróság igazat fog adni a magyar kormánynak.
Juliane Kokott részletes szakmai állásfoglalása szembemegy azzal, mint amit Brüsszel eddig képviselt, megállapítja ugyanis, hogy a magyar adópolitika mégis harmonizál az uniós joggal.
Ezzel azonos luxembourgi ítélet esetén uniószerte megnyílhat a lehetőség a nemzetállamok előtt, hogy újra éljenek a sávos adóztatás lehetőségével, amely a válság idején mankót jelentett a büdzsének. Úgy tudjuk, itthon ilyen tervek nincsenek, vagyis alaptalanok azok a híresztelések, miszerint több ágazat szereplői kezdhetnek aggódni, mert bevételeik alapján milliárdos adóterhek következhetnek.
A könyvelési botránya miatt korábban nagy pénzeket, valamint a megváltozott igények miatt jelentős arányú eladóteret vesztő Tesco a keresetében azt is sérelmezi, hogy az egykori szabályok szerint a magyar cégekből álló franchise-hálózatoknak nem kellett különadót fizetniük, míg az olyan külföldi tulajdonú cégeknek, amelyek egy cégben működtetnek több boltot, a legtöbb fizetnivalójuk volt. Brüsszel szerint a sávos adókulcsok alkalmazása tiltott állami támogatást jelent a kisebb bevételű nemzeti cégeknek, ami sérti a közös piac érdekeit.
Itthon 2010 októberében döntöttek a négy ágazati különadóról a kiskereskedelem, a bankszektor, az energiapiac és a távközlés területén, amelyet már abban az évben teljesíteni kellett az előző év bevételei alapján. Az adó 30 milliárd forint fölötti éves bevételtől indult 0,1 százalékról, ami a százmilliárd forintos adóalaptól 0,4 százalékra emelkedett.
A legnagyobb forgalmú piaci szereplőknek 2,5 százalék volt az adókötelezettségük. A Tesco az érintett időszakban évente 572-608 milliárd forint után rótta le a különadót, évente 12-13 milliárd forint mértékben. Az adóhatóság évkönyvei alapján 2010-ben 28,9 milliárd, 2011-ben 21,6 milliárd, 2012-ben 33,3 milliárd, míg 2013-ban 2,1 milliárd, vagyis összesen 85,9 milliárd ágazati befizetés származott a kiskereskedelemből.
