Megugorhat a bérminimum

Bőven meghaladta a nemzetgazdasági átlagot a versenyszférában idén lezajlott keresetemelés. Ezzel szemben a minimálbérekről óvatosabb felzárkóztatásban állapodtak meg tavaly a szociális partnerek, ezért nem kizárható a szakértők szerint a garantált bérminimum újabb jelentős, akár 15 százalékos emelése jövőre.

Lényegesen jobban teljesít az előzetes várakozásokhoz képest idén a magyar gazdaság, amelyet visszaigazol a keresetek továbbra is meghatározó mértékű, közel 11 százalékos átlagos növekedése. Ezért a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre tervezett 8-8 százalékos emelését újratárgyalják a szociá­lis partnerek, a szakszervezetek már közölték: tíz százalék alatti felzárkóztatásnál kisebb mértéket elfogadhatatlannak tartanak. A munkáltatók ezzel szemben a legkisebb cégek talpon maradásával és a munkaerőpiaci folyamatokkal érvelnek a mérsékeltebb emelés mellett.

– Nem lenne ördögtől való, ha akár 15 százalékkal is emelkedhetne a közel 800 ezer főt közvetlenül is érintő garantált bérminimum 2020-ban – mondta lapunk felvetésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Felidézte: 2019-ben a német gazdaság lassulása miatt arra számított a közgazdászok egy része, hogy Magyarországon is lassul a gazdaság, ám ez végül nem történt meg.

A minimálbérek részben a tavalyi, borús előrejelzések miatt a korábbi évekhez képest kisebb mértékben, nyolc-nyolc százalékkal nőttek. Ezzel szemben a nemzetgazdaság egészét nézve az év eddigi részében meghaladta a 10,5 százalékot az átlagkereset növekedése, a versenyszférában pedig ennél is jelentősebben, augusztusig 11,4 százalékkal. A kötelező legkisebb kereset tehát a gazdaság teljesítményénél jóval kisebb mértékben nőtt idén.

Szalai Piroska szerint így megállja a helyét a munkavállalói oldal elvárása a minimálbér és garantált bérminimum jelentősebb felzárkóztatására. A szakértő hozzátette: a munkahelyi kultúra pedig azt mutatja, hogy a foglalkoztatók a jelentősebb bérminimum-emelés miatti keresettorlódást már az év első hónapjaiban kezelik, tehát a bérminimum feletti kereseti kategóriákban is érdemi felzárkóztatással számolhatnának a dolgozók. A tapasztalatok pedig azt mutatják, a nemzetgazdasági átlagkereset is jelentősebben nő, ami pedig alapja a munkáltatókat terhelő járulékok további csökkentésének.

Ahogy korábban írtuk, az eredetileg tervezett nyolcszázalékos minimálbér-emelés 248 ezer munkavállalót érintene közvetlenül jövőre. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke ugyanakkor arra mutatott rá korábban, hogy a gyakorlatban senki sem él a klasszikus minimálbérből, jövedelmük egy részét ők jellemzően feketén kapják. A minimálbér nagyobb emelése ugyanakkor azért lenne fontos, mert bizonyos juttatásokat, például a gyedet ennek alapján számolják ki.

A garantált bérminimum a birtokunkba került kormányzati anyag szerint – a nyolcszázalékos emelést követően – jövőre közel 800 ezer munkavállalót érintene közvetlenül, a dolgozók 17,6 százalékát. Az érdekképviseletek tapasztalatai szerint a garantált bérminimum a versenyszférában jobbára a pályakezdők, alacsonyabb pozíciókat betöltő, nem hosszú ideje az adott munkahelyen lévőket érinti, ám a felette lévő bérkategóriákra is érdemi hatást gyakorol. A munkavállalói képviseletek korábban azzal érveltek a kisebb emelés mellett, hogy a kis- és középvállalkozói szektor nem bírja kigazdálkodni a jelentős emelést.

A 2020-as béremelés újratárgyalható, ha a legfontosabb gazdasági mutatók a megállapodásban meghatározott mértékben eltérnek. Ez az eltérés előreláthatólag meglesz, ráadásul a munkavállalók számára kedvezőbb mutatókkal, ezért decemberben várhatóan meghatározzák a szociális partnerek a minimálbérek új összegét, az emelés pedig borítékolhatóan nagyobb lesz, mint nyolc százalék.