Négyszázezer forint közelében a bruttó átlagkereset

A pénzügyi szektorban dolgozók bruttó átlagkeresete meghaladta a 700 ezer forintot.

Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Csaknem 400 ezer forintra emelkedett májusban a bruttó átlagkereset: a 398 800 forintos összeg 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Idén január–májusban a bruttó átlagkereset 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A 398 800 forintos bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottaknál alakult így, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 800 forint volt az átlagkereset májusban.

A nettó átlagkereset májusban kedvezmények nélkül 265 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 500 forintot ért el. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 370 600 forintra becsülhető, amely 8,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

– A növekedés mértéke az év első négy hónapjának átlagát is meghaladta. Az adatot azonban jelen helyzetben óvatosan kell kezelni, a makroszinten keletkező kép csalóka – emelte ki a Magyar Nemzetnek nyújtott elemzésében a Századvég gazdaságkutató makrogazdasági vezetője. Regős Gábor hozzátette: Az adatok a teljes munkaidős munkavállalókra vonatkoznak, akiknek száma szinte minden ágazatban csökkent májusban az előző év azonos időszakához képest, azonban a visszaesés az egyes ágazatokban eltért.

Megviselte a járvány a turizmust

– Az átlagosnál jobban, mintegy negyven százalékkal csökkent a turizmusban foglalkoztatottak száma, akiknek átlagkeresete alacsonyabb a más ágazatokban jellemzőnél, így létszámuk mérséklődése az átlagot felfelé húzta. Az átlagot felfelé húzta az is, hogy sok ágazatban az alacsonyabb képzettségű és így alacsonyabb bérű munkavállalókat bocsátották el – részletezte az elemző.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

– Ugyanakkor minden ágazatot jellemzett valamekkora, bár jelentősen eltérő növekedés. Ezt az magyarázza, hogy a legtöbb helyen még a vírus megérkezése előtt emeltek bért. Ebből az is látszik, hogy viszonylag kicsi lehetett azon cégek aránya, amelyek jelentősen csökkentették a béreket úgy, hogy a munkaidőt emellett nem mérsékelték – vélekedett Regős Gábor.

Az újraindulásra várva

A következő hónapok statisztikája érdekes lehet: a gazdaság újraindulásával visszakerülnek a statisztikába az alacsonyabb végzettségű munkavállalók, ami ugyan a szakértő szerint néhány százalékponttal csökkentheti a béremelkedés ütemét, azonban várhatóan így is meghaladja az inflációt. Az év végén a nem rendszeres keresetek (prémiumok) esetleges elmaradása nagyban befolyásolhatja majd az átlagos keresetek alakulását.

Meghosszabbítható támogatások

A kilábalás és a gazdasági fellendülés jeleként értékelte a legfrissebb béradatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor az M1 aktuális csatorna délelőtti műsorában elmondta, hogy egyes ágazatok jelentősen megszenvedték ugyan a járványt, de a bértámogatás, valamint a munkahelyteremtés ösztönzése a munkaadókon és a munkavállalókon is segített. Az államtitkár szerint a béremelkedés folytatódhat a következő hónapokban is, a kormány pedig ősszel meghosszabbíthatja a támogatásokat, ha azt a járvány kiújulása indokolná.

Hajszállal csökkent a nemek közti keresetkülönbség

A 2020. január–májusi időszakban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 259 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 268 100 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (721 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (247 800 forint).

A teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 426 100, a nők esetében 354 500 forintot ért el, ez a férfiaknál 8,4, a nőknél 9,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Január–májusban a reálkereset 5,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.

Nagy régiós különbségek a fizikai dolgozók bérezése között

Az idei második negyedévben 1352 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami az első negyedévi 1326 forinthoz képest kevesebb mint kétszázalékos növekedést jelent, ám 16 százalékkal haladja meg a tavalyi második negyedév 1165 forintos értékét – derül ki a Trenkwalder közel hétezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a növekedés jelentős részben az év elején lezajlott béremeléseknek tudható be, az első negyedéves 1326 forintos értékről az átlagos bérszint a második negyedévben már alig mozdult tovább. A régiók szerint lebontott statisztikák továbbra is jelentős eltéréseket mutatnak. Míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1100 és 1200 forint között mozgott az átlagórabér, a Dunántúl középső és északi részén 1650 forint körül alakult ez a mutató, Közép-Magyarországon pedig elérte az 1900 forintos szintet is.