Nem mindig találkozik az elképzelés és a valóság

A balatoni vendéglátás elképzelhetetlen szezonális munkások, köztük diákok nélkül. Egy a témába vágó hír alapján annak jártuk utána, milyen elvárásokkal érkeznek ideiglenes munkahelyükre a fiatalok, és vajon ezek találkoz­nak-e a valósággal.

Összeszorult a szíve egy asszonynak és sírva fakadt, amikor meglátogatta szezonmunkás gyerekei balatoni szállását, majd a Somogy megyei hírportálhoz fordult panaszával. A helyszínen kiderült, hogy a fiát egy bűzös melléképületben, fia barátnőjét pedig egy ablak nélküli helyiségben szállásolta el a nyári diákmunkásokat alkalmazó vendéglőtulajdonos. A fiatalok a szülők megjelenésekor azonnal felmondtak.

– Remélem, egyedi esetről van szó, a vendéglátó szakembereket is képző intézményünk nem tud hasonlóról – válaszolta megkeresésünkre az egyik dél-balatoni szakközépiskola igazgatója. Neve elhallgatását kérve ugyanakkor arról is beszélt, hogy a tőlük frissen kikerült fia­tal szakmunkások egy része bizony irreális elvárásokat fogalmaz meg a munkáltatójának. Vannak, akik kezdőként kapásból 500-600 ezer forintos „auszt­riai bért” szeretnének, mellé extra ellátást igényelnek. – Szerencsére ebben a szezonban ez már kevésbé jellemző, mint korábban, remélem, elindult egy tisztulási folyamat e tekintetben is – fogalmazott a szakképző intézet vezetője.

– A kánikulai napokban megemelt mennyiségű frissítő és napi egyszeri étkezés jár a szezonmunkás diáknak, minden más, így a szállásoltatás is egyéni megállapodás kérdése – válaszolta érdeklődésünkre Makkos Péter vendéglőtulajdonos, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetségének (KISOSZ) Fonyód és körzete területi képviselője.

Szövetkezeti háttérrel kisebb a szezonmunka kockázata
Fotó: Katona Vanda

Ő se tud az említetthez hasonló esetről, a fiatal munkavállalókkal kapcsolatban azonban általánosságban elmondta: egy részük felkészületlenül, gyakran magas fizetés reményében látna munkához – ezt tapasztalják a balatoni pia­ci szereplők, akik kellő számú munkáskéz híján kiszolgáltatottak az alkalmi munkavállalóknak. Mint mondta, a szezonális, illetve diákmunkások egy része ugyanakkor megfeledkezik arról, hogy a balatoni vendéglőkben nem napi nyolc, hanem 10-12 órát is dolgozni kell egy-egy pörgősebb napon, és augusztus közepén sem ér véget a szezon, a nyitvatartás egyre hosszabb.

– Munkáltató és munkavállaló közös érdeke a konfliktusmentes diákfoglalkoztatás, beleértve a szálláshelyi körülményeket – szögezte le a KISOSZ Veszprém megyei elnöke. Vágó Péter is egyedinek tartja a Dél-Balatonnál történt esetet, egyben arra int: mielőtt egy diák a felkínált szálláslehetőséggel együtt vállal munkát, előzőleg győződjék meg az elhelyezési és foglalkoztatási körülményekről. Ha nem elég magabiztos, vigye magával szálláshelynézőbe az édesanyját, az édesapját, vagy egy olyan felnőttet, aki képviselheti az érdekeit.

„Egyedül diákként nekivágni bizony nem egyszerű” – olvasható a Meló-Diák Iskolaszövetkezet honlapján. A szövetkezetnél a hivatalos regisztráció, orvosi vizsgálat után olyan alkalmi munkák közül válogathatnak a fia­talok, akik többek között 1000-1300 forintos órabérért kempingben, part melletti büfében, ital-nagykereskedésben, boltban pénztárosként, szobalányként, pultosként tudnak elhelyezkedni. Kérdésünkre a szövetkezet siófoki irodavezetője, Demó Tibor úgy fogalmazott: – Éppen az említett eset erősíti meg a jelmondatunkat: nyári munkát lehetőleg csak iskolaszövetkezet közvetítésével vállaljon a fiatal! Mi csak azokat az ingatlanokat foglaljuk le a hozzánk forduló diákoknak, amelyeket szálláshelyként a saját gyerekeinknek is jó szívvel ajánlanánk – fűzte hozzá.