Nyerésre áll az ágazati különadó

Heteken belül megállapíthatja az Európai Unió Bírósága, hogy nem sértett közösségi jogot a magyar kereskedelemben 2010 és 2012 között alkalmazott ágazati különadó, holott a multicégek nyomására a progresszív adókulcsok miatt Brüsszel akkoriban kötelezettségszegési eljárás alá vonta hazánkat. Több külföldi nagyvállalat perre ment a három éven át a hazai költségvetésnek fizetett adó miatt, ezek közül a Tesco áruházlánc szénája áll most rosszul, a készülő ítélet ugyanis nagy valószínűséggel az Orbán-kormánynak ad majd igazat – tudtuk meg.

Tízmilliárdokról döntenek. Nem tetszett a nagy láncoknak a tíz évvel ezelőtti intézkedés Fotó: Teknős Miklós

A döntést itthon számos szektorban és más országokban is visszafojtott lélegzettel várják, eleddig ugyanis nem derült ki egyértelműen a progresszív adóztatással kapcsolatos egységes uniós álláspont.

A több, még folyamatban lévő hasonló peres ügy mellett az ítélet nem csupán a magyar gazdaság szereplőinek, hanem régiós szinten is precedens értékű lehet. Például Lengyelországban, ahol még 2017-ben találták az uniós joggal ellentétesnek, ezért Brüsszelben megakadályozták a magyar mintára tervezett progresszív kiskereskedelmi különadó bevezetését.

Úgy tudjuk, a tescós üggyel egy időben tárgyalják a Vodafone által hasonló indokokból kezdeményezett pert is, amely a távközlési szektorban hasonlóan alkalmazott különadóról szól. Az uniós bíróság főtanácsnoka esetükben korábban a fentiek mellett annak is adott hangot, hogy az érintett közteher nem volt tekinthető hozzáadottérték-adónak sem, továbbá megerősítette, hogy a magyar adózási modell össz­hangban áll az uniós joggal.