A turizmusban régiós mintát mutathatunk a világnak

A tomboló második járványhullámban, amikor az egészség védelme, biztonsága háttérbe szorította a turizmus szolgáltatásait, az utazási terület iránti bizalom helyreállításán dolgozó szakemberek keresik a majdani újrakezdés esélyeit, amely biztosan más kínálatot hoz majd, mint amivel a vírusválsággal bedőlt tömegturizmus idején találkozhattak az utazók a Duna menti régióban. Olyan szakaszban járunk, amikor próbáljuk kirakni a turizmus összekeveredett Rubik-kockáját, keressük az egyetlen megoldást a 43 trillió lehetőségből – jelezte lapunknak a bécsi turisztikai külképviselet korábbi vezetője.

A boat is pictured on Alte Donau, an abandoned meander of river Danube, amid the coronavirus disease (COVID-19) outbreak in Vienna, Austria October 4, 2020. REUTERS/Leonhard Foeger - RC2RBJ9KJ1F2 Fotó: Leonhard Foeger

– Ideje egy-két csavarást tenni a turizmus Rubik-kockáján, hogy az egyes oldalakon szépen kirajzolódó formák és elképzelések összeérjenek – fogalmazott. A szakértő vázolta: a sikeres jövőbeni turizmust a helyben lakók, a turizmusban dolgozók és végül, de nem utolsósorban a turisták érdekeinek összehangolása alapozza meg.

A járvány utáni turizmus világában a fenntarthatóság, az egészségtudatosság, az autentikusság és a lokalitás olyan fogalmak, amelyek bizonyosan felértékelődnek, ahogy a szűkebb-tágabb környezetünkben, nagyjából egy 400-500 kilométeres rádiuszban a jövőben fel fog erősödni a turisztikai interakciók száma is. – A Duna menti régió nagyjából egy ilyen, turisztikai szempontból kívánatos és belátható, bejárható régió­nak tűnik. Egy harmonikus élménytér, optimális kulturális és gazdasági övezet alakulhat ki a térségben, ami egy turisztikailag egységes mintarégióként a közép-európai országok együttműködéséről szólna: Magyarország, Ausztria és a többi szomszédos ország a V4-ek részvételével.

A folyamat egyik hajtóereje a digitalizáció lehet, a másik pedig a járvány utáni időszakra jellemző új narratívák és hívószavak. Mind turisztikai fogadóterületként, mint pedig a márkaépítés szempontjából egyfajta etalon, követendő példa lehet a Duna menti régió, amelynek építőkövei a minőségi élménytérként definiálható turisztikai desztinációk lesznek – vázolta a szakember. Hozzátette, az együttműködés alapja lehet Magyarország és Ausztria egyedülálló egészségturisztikai kínálata is, míg a higiéniai jó gyakorlatok terén elért előnyös versenyképességi mutató is hajtóereje lehet a szorosabb együttműködésnek.

Az osztrák rend és a magyar lelemény

Szerinte az évtizedek óta kiforrottan és olajozottan működő osztrák turisztikai intézményrendszer és a leleményes magyar gondolkodás egészséges keveréke nyertes koktélreceptnek ígérkezik, amihez elsődleges, hogy helyreálljon a biztonságos utazás iránti bizalom, így közös, integrált kampánnyal néhány év alatt megvalósítható a minőségi élménytér Európa szívében – erre a V4-országok között kisebb próbálkozások már voltak, ezeket kellene kiterjeszteni, továbbvinni.

Új távlatokat nyitnak a Duna-menti országoknak a vízi turizmus lehetőségei Fotó: REUTERS/Leonhard Foeger

– A koronavírus okozta válság miatti leállás egyben egy új kezdetet is jelent. Itt az ideje, hogy a félregombolt kabátot újragomboljuk, ahogy Deák Ferenc, a magyar haza bölcse javasolta egykor. A siker receptje gyakran az, hogy semmit sem fogadunk el úgy, ahogy van, hanem mindent megkérdőjelezünk. Hisszük, hogy a turizmusban a jövő a hálózatosodásról szól. Ahogy a szomszédos országok turisztikai hivatalai, a városok menedzsmentjei már most is együttműködnek, úgy itt az ideje, hogy Magyarországot is bekapcsoljuk a vérkeringésbe – jelentette ki az egykori külképviselet-vezető, aki szerint a szomszédos országokkal a határokon és a desztinációkon átnyúló közös kampányok indításával egymás felfedezésére bátoríthatjuk és motiválhatjuk az útra kelőket.

Fókuszban az ember

Mint mondta, a jövő turizmusának fókuszában az ember áll, ám a „homo turisticus” figyelembevételével a „Mit tehet a város a turistáért?” gondolkodást a „Mit tehet a turista a városért?” gondolkodásnak kell felváltania. Mivel Ausztrián belül a sikeres turizmusirányítás kísérleti laborjának és zászlóshajójának Linz városa számít, így érdemes a jövő városában megvalósult jó gyakorlatokat is tanulmányozni, mielőtt sokat csavarnánk a kockán – jegyezte meg.

Példaként említette, hogy Bécs, Pozsony, Prága és Budapest egyszerre pályázhatna a nemzetközi konferenciákra, illetve közös városkártyákat is bevezethetnének a kulturális fővárosok jelöltjei, például Graz, Linz, Veszprém, Győr, Debrecen, Temesvár számára. Emellett közös operabérletet is lehetne kínálni a bécsi és a budapesti operaházba, illetve számos lehetőség adódik a Duna menti kooperációk hajós, továbbá kerékpáros turisztikai hálózata mentén.

– Lépésről lépésre így valósulhatna meg az egységes Duna menti turisztikai élménytér. A teljesség szempontjából nem versenytársak, hanem szövetségesek vagyunk. A Rubik-kocka esetében is mind a 27 elemre egyaránt szükség van, az összes elem egymástól függ, összhangban van egymással, így valósul meg az együttműködésen alapuló összjáték s a végén az eredményen alapuló öröm – vezette le a tanácsadó, aki szerint rajtunk múlik, hogy a startnál tudunk-e helyzeti előnyt szerezni, hogy úgy forduljon a kocka, ahogy az a magyar érdekeknek és a Duna menti régióban élőknek a leginkább megfelel.