időjárás 2°C Natália 2022. december 9.
logo

A turizmusban régiós mintát mutathatunk a világnak

Thurzó Katalin
2020.12.04. 06:30
A turizmusban régiós mintát mutathatunk a világnak

A tomboló második járványhullámban, amikor az egészség védelme, biztonsága háttérbe szorította a turizmus szolgáltatásait, az utazási terület iránti bizalom helyreállításán dolgozó szakemberek keresik a majdani újrakezdés esélyeit, amely biztosan más kínálatot hoz majd, mint amivel a vírusválsággal bedőlt tömegturizmus idején találkozhattak az utazók a Duna menti régióban. Olyan szakaszban járunk, amikor próbáljuk kirakni a turizmus összekeveredett Rubik-kockáját, keressük az egyetlen megoldást a 43 trillió lehetőségből – jelezte lapunknak a bécsi turisztikai külképviselet korábbi vezetője.

A Rubik-kocka a lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképe – olvasható Rubik Ernő nemrég megjelent könyvében, aki a több mint 43 trillió változatban kirakható bűvös kockát közel fél évszázada alkotta meg, ami világjelenséggé, az egyetemes kultúránk részévé vált, és az eladott darabszám alapján több mint egymilliárd ember kezében fordult már meg – idézte fel lapunknak Kovács Balázs (képünkön), aki több mint tíz éven át vezette Magyarország egykori bécsi külképviseletét, és ma is az osztrák fővárosban él turisztikai szakértőként.

Kifejtette: a Rubik-kockához hasonlóan keresik a turizmus újjászületésének lehetőségeit, a kocka pedig a kimeríthetetlen lehetőségek tárházát kínálja, és pontosan 27 elemből áll, ahány tagja van az EU-nak. – Sokaknak megvan a saját személyes történetük, élményük a bűvös kockával kapcsolatban, ami több, mint játék és szórakozás, akárcsak a turizmus. Ahol az egyensúly megbomlott, olyan problémák merültek fel, mint a tömegturizmussal járó környezetszennyezés, többfelé a helyben lakók elégedetlensége, a természeti értékek kizsákmányolása – emlékeztetett a GD Consulting szakértője.

Mint mondta, a vírusválság alapos rombolást végzett a turizmust övező bizalmi rendszerben és az intézményrendszerben is. Esélyt kell adni, hogy a rombolás teremtővé válhasson, kijavíthassuk a korábbi hibákat, s az egymásra odafigyelő, az embert a fókuszba helyező gondolkodás mentén építsük újra a szemünk láttára széthulló világot – fogalmazott, hozzátéve, hogy az újrakezdés rengeteg lehetőséget, felelősséget is tartogat.

Közös értékek mentén

Jelezte: itt az idő, hogy magunk mögött hagyjuk a rossz szokásainkat, s csak azt vigyünk magunkkal a koronavírus utáni világba, amit jónak tartunk, ami által remélhetőleg egy jobb és igazságosabb, fenntarthatóbb, környezetbarát jövőt építhetünk.

Kovács Balázs szerint ehhez már régen lerakták a boldogságközpontú turizmusmenedzsment alapjait a régióban, sőt Ausztriának és Magyarországnak van egy-egy életminőség-központú turizmusfejlesztési stratégiája, amelynek végrehajtására most a korábbiaknál nagyobb motiváció és eltökéltség látszik.

– Ideje egy-két csavarást tenni a turizmus Rubik-kockáján, hogy az egyes oldalakon szépen kirajzolódó formák és elképzelések összeérjenek – fogalmazott. A szakértő vázolta: a sikeres jövőbeni turizmust a helyben lakók, a turizmusban dolgozók és végül, de nem utolsósorban a turisták érdekeinek összehangolása alapozza meg.

A járvány utáni turizmus világában a fenntarthatóság, az egészségtudatosság, az autentikusság és a lokalitás olyan fogalmak, amelyek bizonyosan felértékelődnek, ahogy a szűkebb-tágabb környezetünkben, nagyjából egy 400-500 kilométeres rádiuszban a jövőben fel fog erősödni a turisztikai interakciók száma is. – A Duna menti régió nagyjából egy ilyen, turisztikai szempontból kívánatos és belátható, bejárható régió­nak tűnik. Egy harmonikus élménytér, optimális kulturális és gazdasági övezet alakulhat ki a térségben, ami egy turisztikailag egységes mintarégióként a közép-európai országok együttműködéséről szólna: Magyarország, Ausztria és a többi szomszédos ország a V4-ek részvételével.

A folyamat egyik hajtóereje a digitalizáció lehet, a másik pedig a járvány utáni időszakra jellemző új narratívák és hívószavak. Mind turisztikai fogadóterületként, mint pedig a márkaépítés szempontjából egyfajta etalon, követendő példa lehet a Duna menti régió, amelynek építőkövei a minőségi élménytérként definiálható turisztikai desztinációk lesznek – vázolta a szakember. Hozzátette, az együttműködés alapja lehet Magyarország és Ausztria egyedülálló egészségturisztikai kínálata is, míg a higiéniai jó gyakorlatok terén elért előnyös versenyképességi mutató is hajtóereje lehet a szorosabb együttműködésnek.

Az osztrák rend és a magyar lelemény

Szerinte az évtizedek óta kiforrottan és olajozottan működő osztrák turisztikai intézményrendszer és a leleményes magyar gondolkodás egészséges keveréke nyertes koktélreceptnek ígérkezik, amihez elsődleges, hogy helyreálljon a biztonságos utazás iránti bizalom, így közös, integrált kampánnyal néhány év alatt megvalósítható a minőségi élménytér Európa szívében – erre a V4-országok között kisebb próbálkozások már voltak, ezeket kellene kiterjeszteni, továbbvinni.

Új távlatokat nyitnak a Duna-menti országoknak a vízi turizmus lehetőségei Fotó: REUTERS/Leonhard Foeger

– A koronavírus okozta válság miatti leállás egyben egy új kezdetet is jelent. Itt az ideje, hogy a félregombolt kabátot újragomboljuk, ahogy Deák Ferenc, a magyar haza bölcse javasolta egykor. A siker receptje gyakran az, hogy semmit sem fogadunk el úgy, ahogy van, hanem mindent megkérdőjelezünk. Hisszük, hogy a turizmusban a jövő a hálózatosodásról szól. Ahogy a szomszédos országok turisztikai hivatalai, a városok menedzsmentjei már most is együttműködnek, úgy itt az ideje, hogy Magyarországot is bekapcsoljuk a vérkeringésbe – jelentette ki az egykori külképviselet-vezető, aki szerint a szomszédos országokkal a határokon és a desztinációkon átnyúló közös kampányok indításával egymás felfedezésére bátoríthatjuk és motiválhatjuk az útra kelőket.

Fókuszban az ember

Mint mondta, a jövő turizmusának fókuszában az ember áll, ám a „homo turisticus” figyelembevételével a „Mit tehet a város a turistáért?” gondolkodást a „Mit tehet a turista a városért?” gondolkodásnak kell felváltania. Mivel Ausztrián belül a sikeres turizmusirányítás kísérleti laborjának és zászlóshajójának Linz városa számít, így érdemes a jövő városában megvalósult jó gyakorlatokat is tanulmányozni, mielőtt sokat csavarnánk a kockán – jegyezte meg.

Példaként említette, hogy Bécs, Pozsony, Prága és Budapest egyszerre pályázhatna a nemzetközi konferenciákra, illetve közös városkártyákat is bevezethetnének a kulturális fővárosok jelöltjei, például Graz, Linz, Veszprém, Győr, Debrecen, Temesvár számára. Emellett közös operabérletet is lehetne kínálni a bécsi és a budapesti operaházba, illetve számos lehetőség adódik a Duna menti kooperációk hajós, továbbá kerékpáros turisztikai hálózata mentén.

– Lépésről lépésre így valósulhatna meg az egységes Duna menti turisztikai élménytér. A teljesség szempontjából nem versenytársak, hanem szövetségesek vagyunk. A Rubik-kocka esetében is mind a 27 elemre egyaránt szükség van, az összes elem egymástól függ, összhangban van egymással, így valósul meg az együttműködésen alapuló összjáték s a végén az eredményen alapuló öröm – vezette le a tanácsadó, aki szerint rajtunk múlik, hogy a startnál tudunk-e helyzeti előnyt szerezni, hogy úgy forduljon a kocka, ahogy az a magyar érdekeknek és a Duna menti régióban élőknek a leginkább megfelel.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.