Fotó: Havran Zoltán
Matolcsy György kiemelte, hogy a monetáris tanács megítélése szerint a hazai infláció alakulását két fő irányzat határozza meg. Egyrészről a belső hatás felhajtó irányú, lévén a dinamikus bérfejlődés nyomán növekszik a lakossági fogyasztás, ami emeli az árakat. Ehhez képest a külpiacokon, különösen a magyar gazdaságnak legfontosabb eurózónából inkább negatív az inflációimport, ami annyit jelent, hogy az ottani gazdasági lassulás nálunk is lefelé tolja az árszínvonalat.
– Mindezek tükrében a monetáris tanács szükséges és elégséges döntést hozott – szögezte le a jegybank elnöke. Ez azt is jelenti, hogy változtatott a politikáján, de nem annak karakterén, vagyis az MNB alapértelmezésben továbbra is a laza, a gazdasági szereplők működését támogató politikát tekinti célszerűnek. A jövőben is megmarad a havi kamatdöntés, viszont a további lépésekről negyedéves rendszerességgel, az aktuális inflációs jelentések kiadásával összhangban dönthetnek a jegybanki döntéshozók.
– Úgy látjuk, hogy a tényleges intézkedések időzítése jelentős mértékben függ a beérkező új adatoktól. Ugyancsak változatlanul arra számítunk, hogy az alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik – kommentálta a jegybanki lépések bejelentését Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője. Az intézkedéseket megelőzően több forgatókönyvet mérlegeltek a piaci szereplők. A forint kereskedését látva komolyabb emelésre számítottak a befektetők, a hazai fizetőeszköz rövid időn belül megközelítette a 319-es szintet az euróval szemben, ami nagyjából háromforintos gyengülést jelent.
