Világhír felé tartó magyar innováció

A kisvállalkozások és a nagyvállalatok közti innovációs kapcsolatot hivatott megteremteni az az együttműködés, amely a Bay Zoltán kutatóintézet és az egyik legrégebbi magyar cég között épül ki. Kifejezett cél az is, hogy a partnerség nyomán külföldön piacképes termékeket állítsanak elő.

A klímaszekrényt mutatja be Jörg Bauer. Kevés vízzel és energiával is termelhető élelmiszer Fotó: Bach Máté

A beltéri kertészet az egyik új fókuszpontja a Tungsram-csoport és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú NKft. együttműködésének, ezen belül pedig az üvegházak és a függőleges kertészetek technológiája.

– Ezek egyik fő előnye az, hogy a növények vízigénye a szabadföldi termesztésének csak öt százaléka – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a fényforrásokat gyártó cégcsoport elnök-vezérigazgatója a cég és az intézet stratégiai megállapodása aláírásának apropóján. Jörg Bauer folytatta: a beltéri növényeknek nincs szükségük permetezőszerekre, hiszen a zárt tér biztosítja, hogy oda ne jussanak be kórokozók, kártevők.

A klímaszekrényt mutatja be Jörg Bauer. Kevés vízzel és energiával is termelhető élelmiszer
Fotó: Bach Máté

A növények fotoszintéziséhez szükséges fény forrása energiatakarékos, napenergiát hasznosító rendszerekkel összekötve pedig tovább csökkenthető a környezetterhelés.

A föld hőjét termálvíz formájában fűtésre is lehet használni, ez a gyakorlat nem ritka a geotermikus energiában gazdag Magyarországon, ahol egyre több fóliasátrat tartanak melegen termálvízzel. Az ilyen termesztés pedig értelemszerűen nem igényel jó minőségű termőföldet.

Az elnök-vezérigazgató szerint számos olyan terület van Magyarországon, amely a fenti szempontok alapján jó potenciállal rendelkezik és új munkahelyek teremtését teszi lehetővé. A technológia munkaerőigényéről szólva Jörg Bauer elmondta: csak néhány nagy tudású kollégára van szükség, a többi alkalmazott alapképzéssel is el tudja látni a feladatát.

A modell nem csak itthon alkalmazható jól, a vállalat bízik annak exportpotenciáljában is. – A magyar agrárkutatás, -fejlesztés nemzetközi szinten is kiemelkedő. Így ha a jövőálló, prosperáló területekre összpontosítunk, mások mellett a Bay Zoltán intézettel közös kutatásaink során, akkor a magyar agrárium ismét a világ öt leginnovatívabbja közé kerülhet – fogalmazott Jörg Bauer.

A stratégiai együttműködési megállapodás azzal a céllal született meg, hogy a magyarországi alkalmazott kutatásokat a világpiacon értékesíthető termékekké alakítsák. A legfontosabb innovációs területek a beltéri növénytermesztés mellett a létesítménygazdálkodási technológia és az okosmegoldások.

– Sajátos a magyar vállalati szféra összetétele, hiszen egyszerre vannak jelen nagy számban innovatív magyar kis- és középvállalkozások, illetve kisebb számban a jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató nagyvállalatok, ám ez a két csoport ritkán kapcsolódik – mondta a cég újpesti központjában tartott aláírás alkalmából Szigeti Ádám.

Az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára szerint ezt a szakadékot úgy kell áthidalni, hogy közben válaszok szülessenek a digitalizáció, az Ipar 4.0 (a jelenleg zajló, digitális ipari forradalom), a klímaváltozás és az urbanizáció kihívásaira. A Bay Zoltán intézet kormányzati, a Tungsram pedig a piaci oldalról támogathatja a szektorok összekapcsolódását.

Az intézet ügyvezetője kiemelte, hogy a két fél közti együttműködés nem most kezdődött, a megállapodás annak megerősítése. Grasselli Norbert elmondta: a fő szempontok most az anyagvizsgálat és -fejlesztés, a biotechnológia (növények és algák kutatása), valamint az okostechnológiák alkalmazási lehetőségeinek felkutatása a jármű- és építőiparban, a közlekedésben.

A szellem hazatért

A cég és a kutatóintézet együttműködésének magasztos hangulatot ad a tény, hogy Bay Zoltán a tungsramosok egyik legnevesebbike. A 123 évvel ezelőtt született vállalat kutatólaboratóriumát a neves fizikus vezette az 1930-as, 40-es években. Bay Zoltán az újpesti épületben hajtotta végre világhírű kísérletét is 1946-ban, amikor Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. Nevéhez fűződik továbbá a fénysebességre alapozott méterdefiníció is.