A nyereményekért azonban nem mindig mennek el az érintettek. A Szerencsejáték Zrt.-nél erről általánosságban azt mondták el: amíg a kisebb nyereményekről esetenként megfeledkeznek a játékosok, addig a nagy összegeknél ez ritkán fordul elő. Jó tudni, hogy a nyereményért a sorsjegy vagy -sorozat értékesítésének lezárását követő 90 napig lehet jelentkezni.
Az összeg a 91. napon átkerül az úgynevezett át nem vett nyeremények elkülönített alapjába. Az itt gyűlő summa általában különsorsolások keretei között találja meg új gazdáit.
Arról is érdeklődtünk, nyilvántartja, nyomon követi-e a társaság, melyik városban, melyik lottózóban lapul az akár ötven-, hetvenöt- vagy százmilliós nyereményt rejtő sorsjegy. A gyártás ügyében a vállalatnál annyit árultak el, hogy a sorsjegyeket zárt rendszerben állítják elő, így egyetlen embernek sincs információja arról, pontosan melyik értékesítőhelyen milyen összegű nyeremények érhetők el, és hol található a főnyeremény. Eszerint a véletlenen – hovatovább a vakszerencsén – múlik, hogy a nyerő biléták hol kötnek ki.
Szerencsetörténelem
A borítékos sorsjegyek mellett a rendszerváltozás időszakában jelentek meg idehaza a korszerűbbnek és biztonságosabbnak tartott kaparósok. A Szerencsejáték Zrt. 1992 januárjában vezette be első kaparós sorsjegyét Gyors Lutri néven, amely húsz forintba került. 1998-tól már drágább sorsjegyeket is kiadott a cég, ilyen volt például a Kenó I., a Kenó II. és a Boldog névnapot! A legrégebben forgalomban lévő játék a Black Jack, amelyet 1995-ben vezettek be, s ma is kapható. Ez a sorsjegy ráadásul igen keresett: 2017-ig a Black Jack számított a legnépszerűbbnek, azóta már a Buksza sorsjegyet kedvelik leginkább a vásárlók.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!