Több tízmillió hindu mártózott meg a szent folyók vizében Indiában

Csaknem 55 millió hindu zarándok és aszkéta mártózott meg az elmúlt két napban az indiai szent folyók találkozásánál, a világ legnagyobb vallásos rendezvénye, a kumbh mela kiemelt napján az észak-indiai Uttar Prades államban – közölték helyi hatóságok kedden.

A résztvevők számát a hatóságok drónok segítségével készített légi felvételek alapján állapították meg. A legtöbb zarándok hagyományosan a hétfői Mauni Amavaszja nevű napra, azaz az újhold éjszakájára látogatott el az Uttar Prades államban fekvő Prajág (korábbi nevén Alláhábád) városába.

A fesztivál január 15-i kezdete óta mintegy 120 millió zarándok fordult már meg a külön erre a célra felhúzott, 45 négyzetkilométeres sátorvárosban. A hinduk szerint akik ilyenkor megfürdenek a Gangesz, a Jamuna és a Szaraszvati szent folyó találkozásánál, lemossák magukról bűneiket. A rítus a lelki megtisztulás és az üdvösség felé mutat utat.

A Kumbh Mela az idén erős politikai színezettel is bír, ugyanis a hindu nacionalista kormány a nyári választások előtt különösen nagy hangsúlyt fordít rá, és mintegy 650 millió dollárt különített el az ünnepségre. Ez háromszorosa a 2013-ban erre a célra elköltött összegnek, noha ez utóbbi vallási szempontból nagyobb jelentőséggel bírt. Prajág és a fesztivál helyszíne Narendra Modi kormányfőt ábrázoló plakátokkal és kartonból készült figurákkal van tele, a miniszterelnök mellett pedig felbukkan Uttar Prades államminiszterének a képe is.

A 220 millió lakosú Uttar Prades India legnépesebb állama, amely – mivel a legtöbb képviselőt tudja a parlamentbe küldeni – kulcsfontosságú a hatalom szempontjából. Itt található Varanaszi is, a miniszterelnök választási körzete.

A fesztivál március 4-ig tart.

A Kumbh Mela a védikus korszakra vezethető vissza, akkor rendezték meg először a folyóünnepet. Eredete a hindu mitológiában az egyik népszerű teremtésmítoszban található meg. A hindu mitológia szerint istenek és démonok harcoltak egy kancsó (kumbh) hallhatatlanságot biztosító nektárért (amrita), amelynek néhány cseppje négy helyre: Prajág, Haridvár, Uddzsaín és Nászik térségére esett. A hindu csillagjósok által legkedvezőbbnek talált időpontokban rendezik meg, négy váltakozó helyszínen.

Az ünnepet az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) az emberiség szellemi kulturális örökségének tekinti, és 2017-ben felvette a reprezentatív listájára.