A londoni alsóház elnöke vitára és szavazásra engedte a brexit-megállapodást

Vitára és szavazásra engedte a londoni alsóház elnöke a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer nagy többséggel elvetett, a kormány által azonban csütörtökön harmadszor is beterjesztett megállapodást.A vitát és a szavazást a kormány szándéka szerint pénteken tartja az alsóház, de csak az EU-val novemberben elért megállapodáscsomag egyik részéről, a kilépési feltételeket rögzítő 585 oldalas dokumentumról.

A kormány erről a jogilag kötelező erejű dokumentumról leválasztotta a 26 oldalas politikai deklarációt, amely egyelőre vázlatosan körvonalazza az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszerének alapelveit. A politikai deklaráció konkretizálásáról még csak ezután kezdődnének a tárgyalások az EU-val.

Így valójában a pénteki szavazás nem az egész brexit-csomagról szóló újabb érdemi voksolás lesz, hiszen csak a két külön dokumentum egyik részéről döntenek a képviselők. Ezért a megállapodás egészét törvényre emelő parlamenti aktus, vagyis a ratifikálás előtt külön is szavazni kell majd a politikai deklarációról.

Az e formában benyújtott kormányindítványról John Bercow házelnök csütörtök esti végzésében megállapította, hogy „új, lényegesen módosult” beterjesztésről van szó, ezért van lehetőség a vitára és a szavazásra.

A kormány által végrehajtott jogtechnikai manőverre nem utolsósorban éppen azért volt szükség, mert Bercow a múlt héten egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás legutóbb elvetett verzióját „változatlan vagy jórészt változatlan” formában újból a ház elé terjessze.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján péntek este, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnt volna meg.

Theresa May miniszterelnök azonban a megállapodáscsomag kétszeri elvetése után kezdeményezte az EU-nál a Brexit elhalasztását június 30-ig.

A múlt heti EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint ugyanakkor az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjszakáig jóvá kell hagynia a brit parlamentnek.

A múlt heti EU-csúcs döntése értelmében elfogadott brexit-megállapodás nélkül Londonnak április 12-éig kell jeleznie a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Ha az április 12-i határidőig nincs előrelépés a brexit-folyamat további menetével kapcsolatban, és a brit kormány – jelenlegi hivatalos álláspontját fenntartva – az EP-választásokon sem kíván részt venni, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

Ennek lehetőségét azonban a londoni parlament többször is igen jelentős többséggel elutasította, így egyelőre nem egyértelmű, hogy e forgatókönyv megvalósulása esetén az áprilisi határidőhöz közeledve a törvényhozás és a kormány mit lépne.

Változatlanul erősen kétséges az is, hogy a kormány pénteken meg tudja-e teremteni a többséget a Brexit-megállapodás elfogadásához.

A kisebbségi tory kormányt kívülről támogató, rendkívül EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) ugyanis eddig mereven elvetette a megállapodást, és a héten hivatalosan jelezte, hogy álláspontja nem módosult. A DUP-frakció szavazatai nélkül a kormányoldalon nem érhető el többség.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője csütörtök este közölte, hogy pártja nem szavazza meg a brexit-megállapodást abban a formában, ahogy a kormány beterjesztette, a Labour szerint ugyanis a jövőbeni kapcsolatrendszert vázoló politikai deklaráció nélkül Nagy-Britannia „bekötött szemmel ugrana ki az EU-ból”, nem tudván, hogy milyen lesz a viszonya az EU-val a brexit után.