Az Iszlám Állam egyre több nőt vet be öngyilkos merényletei során

Az Iszlám Állam terrorszervezet összeomlásával a gerillataktikára átváltó dzsihadisták soraiban egyre több nő bukkan fel, akik nem ritkán öngyilkos merényleteket is végre hajtanak, elsősorban Irakban – állítja a The New York Times című amerikai napilapban Vera Mironova, a Harvard egyetem vendégelőadója, aki 2016-ban és 2017-ben elkísérte a terroristák ellen harcoló iraki különleges egységeket a dzsihadisták elleni bevetéseikre.

Az észak-iraki Moszulban, amely egykor a terrorszervezet „kalifátusának” a fővárosa volt, a szíriai határ környékén bujkáló terroristák időről-időre most is hallatnak magukról. A terroristák soraiban egyre több nő akad, a moszuli hatóságok pedig igyekeznek alkalmazkodni az új helyzethez. A város polgármestere, Zuhejr Muhszin Mohammed al-Arádzsi elismerte, hogy többször akadt dolguk terroristanőkkel.

Rijád Hamid moszuli vizsgálóbíró úgy véli, a változást elsősorban az okozza, hogy az Iszlám Állam rengeteg férfit elvesztett a harcok során, és nőkkel igyekeznek pótolni őket.

Abdel-Vahháb asz-Szádi, az iraki hadsereg altábornagya megerősítette, hogy több, a városban végrehajtott öngyilkos merényletet az Iszlám Államnak hűséget esküdött nő követett el. A cikk szerzője szerint a merényletekre vállalkozó nők motivációi közt előfordul a bosszúvágy is.

A terroristák új taktikája egyelőre megnehezíti az iraki biztonsági erők dolgát, nagyrészt az iszlám szigorú szabályai miatt, amelyek nem engedik meg például, hogy férfiak nőket motozzanak meg. Az asszonyok, a két nemre vonatkozó előírások miatt, szabadabban mozoghatnak a városban. Al-Arádzsi elmondta azt is, hogy a város biztonsági erőinek a kötelékében egyelőre nincs nő, igyekeznek azonban közülük is toborozni soraikba, elsősorban éppen az ilyen esetek miatt. Hozzátette, hogy a katonai ellenőrző pontokon is tervbe vették zárt helyiségek felállítását azért, hogy ott megmotozhassanak nőket is.

A Mironova és kollégái által 2018 decemberében a városban elvégzett felmérésben, amely során mintegy 400 embert kérdeztek meg, a válaszadók csaknem 85 százaléka úgy gondolta, a terrorszervezet asszonyai legalább olyan radikálisak voltak, mint a férfiak. További 80 százalékuk vélte úgy, hogy sok nő fontos szerepet töltött be a szervezetben, 82 százalékuk szerint pedig ezek a nők még mindig veszélyt jelentenek.

Elemzők régóta rámutatnak arra, hogy a folyamatos hátrálás és a jelentős emberveszteség miatt megváltozott a terrorszervezet hozzáállása a nőkhöz. Míg a „kalifátus” idején, amikor az Iszlám Állam jelentős területeket birtokolt Szíria és Irak egy részén, elsősorban mint a jövő harcosainak anyját és a dzsihadisták engedelmes feleségét méltatták őket, a vereségek kezdete óta előtérbe került a dzsihadista nő mítosza.

A változás jól követhető a terroristák egykori online újságjában, a Dábiqban, amely már 2017 októberében felszólította a nőket: ragadjanak ők is fegyvert. 2018 elején egy kalasnyikovot szorongató nő propagandavideóján keresztül népszerűsítették az új szerepet.

A cikk – amely a beszédes Az Iszlám Állam jövője a nő? címet viseli – felveti, hogy e változás talán nem is volt olyan radikális: egyre több, a terrorszervezet hajdani tagjainak vallomása kerül napvilágra, amelyekben azt mondják, sokszor a nők már kezdetektől fogva fanatikusabbak voltak, mint a férfiak. Mironova a szervezet egy dagesztáni harcosát is idézi, aki szerint akadt olyan fegyvertársa, aki az anyja vagy a felesége buzdítására csatlakozott az Iszlám Államhoz.

Ha a nemi szerepek a térségben korábban pusztán emberi jogi kérdések voltak, ma már biztonságiak is – vonja le következtetését a szerző, és hozzáteszi, ironikus módon épp a nők elleni elnyomásról hírhedt Iszlám Állam miatt úgy tűnik, az iraki társadalomnak újra kell gondolnia a férfiak és nők helyét a Közel-Keleten.