Ellentétes üzenetek a migránskvóta kapcsán

Továbbra sem mondtak le az európai vezetők a migránskvótákról, Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban újra az elosztási mechanizmusról tett említést.

A bevándorlási hullám apadt ugyan, de a válságnak nincs vége Fotó: Jon Nazca Forrás: Reuters

Továbbra sem mondtak le az európai vezetők a migránskvótákról, Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban újra az elosztási mechanizmusról tett említést. Beszédéből kiderült, a német politikus még mindig nem mondott le arról az elképzeléséről, hogy a frontországokba érkezett embereket valamilyen formában szétosszák Európa tagállamai között.

Az Európai Parlament múlt héten elfogadta a következő költségvetési ciklusra vonatkozó migrációs tervet, amely szerint 2021-től háromszorosára emelik az erre szánt összeget, és – a tervek szerint – forrásokat vonnak meg azoktól az országoktól, amelyek nem kívánnak migránsokat betelepíteni országukba.

Bár Angela Merkel 2015-ben, a migránshullám kezdeti szakaszában úgy fogalmazott, az egyetértés gyorsan kialakul majd az uniós tagállamok között, ez a mai napig nem következett be. Sőt, valójában a menekültügyi rendszer körül sem tisztázott számos kérdés, a dublini szabályozás elhúzódó reformja, a kontrollálatlan kezdeti bevándorlással és a megegyezés nélkül végződő vitákkal együtt kiszámíthatatlan környezetet hozott létre.

A kancellár 2015 nyarán kiemelte, „nem zárhatjuk le a határokat” a menekültek előtt, és a kvótarendszer felállítását nevezte meg elsődleges célként. Ugyanaz év végén az Európai Parlament felkérte a bizottságot a kötelező érvényű elosztási rendszer kialakítására, és gyorsan egy átmenti tervet fogadtak el, amelyben a már megérkezettek elosztását határozták meg. Ez a kvóta egyébként már akkor idejétmúlttá vált, hiszen mire megszületett a döntés, jóval többen érkeztek Európába.

A bevándorlási hullám apadt ugyan, de a válságnak nincs vége
Fotó: Reuters

Angela Merkel népszerűsége 2016-ra mélypontra süllyedt, így hamarosan – párton belüli nyomásra is – hajlandónak mutatkozott a menekültpolitika megváltoztatására, többek között a határellenőrzés ideiglenes bevezetésére. Az európai erőtér megváltozása nyomán egy ideig úgy tűnt, a nyugat-európai vezetők is letettek az emberek kötelező szétosztásáról. A gyakorlat azonban egészen más irányról tanúskodik: hamarosan egy újabb terv készült el, amely a mechanizmus mellett büntetést is javasolt a tervet ellenző országoknak. Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen pedig kötelezettségszegési eljárás indult, miután elutasították a rájuk szabott 120 ezer menedékkérő befogadását.

Tavaly év végén a Financial Times brit lap ismét meglebegtette, hogy Németország letett arról a követeléséről, hogy minden ország kötelező kvóta alapján fogadjon be menekülteket. Az Európai Bizottság ugyanebben az évben arra tett javaslatot, hogy egyes nemzeti hatáskörökről mondjanak le a tagállamok, a határvédelmet az unió menedzselje: kerüljön az EU határőrsége, a Frontex kezébe.

Az új tervek szerint pedig bár kötelező kvóták nem lesznek az EU-ban, szolidaritást azért vállalni kell. A következő ciklusra érvényes, referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmus ugyanis magában foglalja, hogy amennyiben egy ország elutasítja a befogadást, hozzá kell járulnia a többi ország teherviseléséhez – vagyis migránsonként meghatározott összegű büntetésre számíthat.

Néhány hete az is napvilágra került, hogy egy német nonprofit szervezet újabb ötletekkel állt elő az elosztás menedzselésére. A Heinrich Böll Alapítvány az önkormányzatok segítségével hozná létre az áthelyezési mechanizmust, arra építve, hogy egyes városvezetők hajlandónak mutatkoznak a menekültek átvételére. A kérdés tehát továbbra is nyitott, miközben Dimitrisz Avramopulosz, migrációs politikáért felelős biztos a hetekben közölte: bár az illegális érkezések száma csökkent, a migrációs válságnak koránt sincs vége.