Ismét büntettek a március 15-i magyar zászlók miatt a prefektusok

Ismét megbírságolta Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterét Kovászna illetve Hargita megye prefektusa a magyar nemzeti ünnepre kitűzött magyar zászlók, szalagok miatt – írták kedden a székelyföldi portálok.

Forrás: MTI2019. 03. 19. 17:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sebastian Cucu, a román kormány Kovászna megyei képviselője kétszer ötezer lejes (700 ezer forint) bírságról állított ki jegyzőkönyvet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nevére amiatt, hogy március 15-re 32 helyre tetette ki a városban „Magyarország zászlaját” anélkül, hogy román zászlót tett volna melléje – írta internetes oldalán a Háromszék napilap.

A prefektus nyilatkozatban is megerősítette a bírságolás tényét. Megjegyezte: ezúttal csak a sepsiszentgyörgyi polgármestert bírságolta, más települések polgármestereit megkímélte.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Háromszéknek elmondta, a büntetés megerősíti a Sebastian Cucu prefektus rosszhiszeműségéről kialakított véleményét. Hozzátette: a hasonló okból kiszabott tavalyi bírságot első fokon megsemmisítette a bíróság. Antal Árpád jelezte: az idei prefektusi büntetést is bíróságon támadja meg.

A Székelyhon.ro portál közlése szerint Jean-Adrian Andrei hasonló indoklással rótt ki ötezer lejes (350 ezer forint) bírságot Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester nevére.

Venczel Attila, Székelyudvarhely jegyzője a portálnak elmondta: Magyarország zászlaja két helyen volt kitűzve a városban azért, mert Németh Szilárd államtitkár személyében magyarországi hivatalosságot fogadtak a nemzeti ünnepen. Ezt leszámítva zászlórudakra tűzött piros, fehér és zöld szalagokkal díszítették ki a várost a magyarság nemzeti ünnepére. A jegyző úgy tudta: Gálfi Árpád is a bírósághoz fordul a bírság érvénytelenítése kérésével.

Pár nappal a nemzeti ünnep előtt mind a 74 százalékban magyarok által lakott Kovászna megye, mind a 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye prefektusa egy szinte azonos szövegű tájékoztatást juttatott el valamennyi települési önkormányzathoz, melyben a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényeket idézték.

Közölték, hogy az 1994/75-ös törvény értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”.

A kormány megyei képviselői arra figyelmeztetnek, hogy más állam zászlajának a román zászló méretétől eltérő méretű kitűzése vagy a törvényben szabályozottól eltérő alkalommal történő kitűzése kihágásnak minősül, és 2500-5000 lej (175 000-350 000 forint) közötti bírsággal büntetendő.

A kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői tavaly először bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért. A bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármestere első fokon elvesztette, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. A polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a kitűzött jelképek nem azonosak Magyarország hivatalos zászlajával.

Többek között e hatósági fellépés késztette az RMDSZ-t arra, hogy februári kongresszusán határozatban nyilvánítsa ki: a magyar és a székely zászlót, valamint a magyar és a székely himnuszt nemzeti szimbólumnak tekinti.

Molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek a csíkszeredai városházán

A marosvásárhelyi táblabíróság kedden kimondott ítéletében jogerősen elutasította Csíkszereda polgármesterének a fellebbezését, és megállapította, hogy molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében. Az ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg.

A székelyföldi magyar feliratok és jelképek elleni pereskedésre szakosodott Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán hozott ítéletben a táblabíróság megerősítette az eső fokú ítéletet, mely arra kötelezte Csíkszereda polgármesterét, hogy távolítsa el a tanácsteremből a Magyarország zászlaját, a székely zászlót és a Csíkszereda címerét ábrázoló (roll up) molinókat.

A csíkszeredai polgármesteri hivatal 2016 novemberében szintén az ADEC keresete nyomán volt kénytelen eltávolítani a tanácsteremből a magyar, a székely és a városzászlót. Nem sokkal később Ráduly Róbert polgármester kihúzható molinókon állította ki a hatóságok által tiltott jelképeket a tanácsteremben.

Az ADEC újabb keresetében úgy értékelte, hogy Csíkszereda polgármestere trükkhöz folyamodott azért, hogy ne hajtsa végre a korábbi jogerős ítélet által előírt kötelezettségeit, és „törvénytelenül helyezett el egyes jelképeket a román állam egyik közintézményében”. A törvény szellemére hivatkozva kérte a molinók eltávolítását.

Az ADEC – a bíróságok portálja szerint – több mint 160 pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok és közintézmények ellen a székely vagy magyar zászló használatát, valamint a magyar nyelvű feliratokat kifogásolva. A perek többségét megnyerte.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.