Migránsok foglaltak el egy teherhajót

Az El Hiblu 1 nevet viselő, török tulajdonban lévő olajszállító hajó 108 migránst mentett ki a Földközi-tengerből. Amikor a hajó alig tíz kilométerre járt a líbiai partoktól, a migránsok átvették az irányítást.

Floriana, 2019. január 9. Illegális bevándorlók érkeznek a máltai haditengerészet egyik hajóján a florianai támaszpontra 2019. január 9-én, miután az Európai Unió nyolc tagállama vállalta, hogy befogadja a heteken át két civil hajón várakozó migránsokat és a már Máltán lévő társaikat. Német nem kormányzati szervezetek két, Európába igyekvő, összesen 49 migránst szállító hajóját eddig sem a máltai, sem az olasz hatóságok nem engedték kikötni, így azok a Földközi-tengeren vesztegeltek december 22., illetve december 29. óta. MTI/EPA/DOMENIC AQUILINA Fotó: DOMENIC AQUILINA

Migránsok egy csoportja térített el egy kereskedelmi hajót, amely Málta felé vette az irányt – közölte szerdán a máltai hadsereg. Az El Hiblu 1 nevet viselő, török tulajdonban lévő olajszállító hajó 108 migránst mentett ki a Földközi-tengerből. Amikor azonban a hajó alig tíz kilométerre járt a líbiai partoktól, a migránsok átvették az irányítást, így a jármű jelenleg északra tart. A hajón a legénységgel együtt mintegy 120 ember tartózkodik. A máltai hadsereg katonai egységeket helyezett készenlétbe. Matteo Salvini olasz belügyminiszter az MTI szerint Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy nem mentési műveletről, hanem kalóztámadásról van szó.

Idevágó hír, hogy az Európai Unió hat hónappal meghosszabbítja a földközi-tengeri Sophia misszióját, azonban az egyetértés hiánya miatt felfüggesztik a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését, ameddig nem sikerül megoldásra jutni a kérdésben – jelentették be szerdán Brüsszelben a távirati iroda szerint. Ugyanakkor továbbra is nyújtanak légi támogatást, illetve folytatódik a líbiai parti őrség kiképzése.

A Sophia művelet 2015 ősze óta van hatályban a Földközi-tengeren a menekültek megmentése, az embercsempész-hálózatok felderítése, illetve felszámolása érdekében, emellett kiterjedt a Líbiára vonatkozó fegyverembargó betartásának ellenőrzésére is. A műveletet – ideiglenes megoldásként – decemberben hosszabbították meg újabb három hónappal már­cius 31-ig, miután a tagállamok nem írtak alá egy hosszabb távú megoldásról szóló egyezséget. Brüsszelben rámutattak, hogy ez még csak előzetes megállapodás, amelyet a hét végéig hivatalosan is jóvá kell hagynia a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak.

A misszió során 2018. december 31-ig 43 227 menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengeren. Mindegyiküket Olaszországba szállították. A művelet jövője azért is vált kétségessé, mert Róma ragaszkodott ahhoz, hogy a Földközi-tengeren kimentett menedékkérőket ne kizárólag az olasz kikötőkbe vigyék, hanem osszák szét az uniós tagországok között. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes azt mondta: Olaszországnak nem okozna gondot, ha véget érne a művelet.

– Milyen érdeke fűződne ugyanis Olaszországnak ahhoz, hogy részt vegyen egy nemzetközi misszióban, ha minden megmentett migránst az olaszoknak kell befogadniuk? – tette fel a kérdést az olasz bevándorlásellenes Liga vezetője. Januárban Németország bejelentette, hogy nem küld újabb hajót a műveletben február elejéig részt vevő Augsburg fregattja helyett. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter pedig azzal vádolta meg Olaszországot, szabotálja a műveletet azzal, hogy a német hajókat a Földközi-tenger távoli részei­be irányította.