Rendőröket gyilkoltak meg a nyugat-mianmari Arakán államban

Kilenc rendőrt meggyilkoltak, kettőt megsebesítettek a nyugat-mianmari Arakán államban lázadók egy őrposzt elleni támadásban – számolt be egy katonai szóvivő vasárnap egy helyi híroldalnak.

A Democratic Voice of Burmában megjelent tájékoztatás szerint az eset előző nap történt Ponnagjun község külterületén. A beszámoló szerint a támadók 12 fegyvert zsákmányoltak. Az összecsapás mintegy fél órát tartott. A térségbe erősítést vezényeltek.

Az etnikai lázadók az elmúlt években rendszeresen támadták a helyi rendfenntartó és biztonsági erőket. Az Arakán Hadsereg fegyveresei, akik autonómiát szeretnének kivívni a többségi buddhista államban, idén egy tucatnyi rendőrt meggyilkoltak, mintegy ötezer civilt lakhelyük elhagyására kényszerítettek.

Az ilyen támadásokat követően a hadsereg általában tisztogató műveletekbe kezd. Tavaly előtt augusztusban, miután rohingja felkelők biztonsági állásokat támadtak meg Arakán államban, a hadsereg átfogó akciót indított, aminek következében az államból csaknem 700 ezer rohingja átmenekült a szomszédos Bangladesbe. Az ENSZ a történteket etnikai tisztogatásnak tekinti, amit a mianmari kormány visszautasít.

A buddhista többségű Mianmarban a muszlim rohingjákat a kormány a szomszédos Bangladesből érkezett, bengáli illegális bevándorlóknak tekinti.

A rohingják többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége.

Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba. Hiába élnek generációk óta Mianmar területén, Rangun továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el őket etnikai csoportként, és nem ismeri el őket mianmari állampolgárként.

A rohingják naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, és a mozgásban is korlátozzák őket.