A kínai kormányfő egyenlő bánásmódot ígért az európai vállalatok számára

További piacnyitást és egyenlő bánásmódot ígért az európai cégek számára Li Köcsiang kínai kormányfő az Európai Unió és Kína közötti keddi brüsszeli csúcstalálkozón, amelyen egyebek mellett az ipari szubvenciókkal kapcsolatos aggályok kezeléséről is megállapodás született.

„Nehéz, de végül sikeres tárgyalásokat zártunk” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint a friss kínai vállalások „áttörést” jelentenek.

Bár sokáig úgy tűnt, hogy nem fog sikerülni, egyes hírek szerint nagyjából 50 órányi előkészítés után a két fél közös zárónyilatkozatot fogadott el a találkozón, miután annak szövegéről az utolsó pillanatokig egyeztettek.

A hétoldalas dokumentumban az EU és Kína vállalta piacának „szélesebb körű, egyszerűbb és megkülönböztetéstől mentes” megnyitását, illetve a viszony szorosabbra fűzését bizonyos területeken, például a klímaváltozás elleni fellépést és a multilateralizmus biztosítását illetően.

„Ragaszkodunk ahhoz, hogy az európai cégek Kínában azonos jogokkal rendelkezzenek, mint fordítva” – szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Megállapodásuk szerint a felek támogatják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját, ideértve az ipari szubvenciókkal szembeni szabályozás megerősítését is, amelyek miatt világszerte élesen bírálják Pekinget.

A nyilatkozatban az is szerepel, hogy véget kell vetni a kényszerített technológiatranszfereknek. Sokan már régóta sérelmezik, hogy a piacra jutás feltételeként a nyugati vállalatoknak Kínában együttműködésre kell lépniük helyi cégekkel, átadva nekik a „know-how-t” és a kulcsfontosságú technológiákat.

Juncker külön üdvözölte, hogy erre kifejezetten kitértek a dokumentumban. Mindazonáltal rámutatott, a vállalások csak akkor érnek valamit, ha be is tartják őket.

„Szavainkat tettekre váltjuk. Az európai cégek egyenlő bánásmódban fognak részesülni” – ígérte erre válaszul Li Ko-csiang a közös sajtótájékoztatón. „Jelentős közös nyilatkozatot írtunk alá a kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján, amely világosan fogalmaz az irányok és a konkrét célok vonatkozásában is” – fogalmazott.

Donald Tusk elmondta, hogy a találkozón az emberi jogok kínai helyzetével kapcsolatos „súlyos aggályok” is szóba kerültek. Névtelenséget kérő források szerint ő maga például zárt körben felvetette az ujgur kisebbség tagjainak Hszincsiang tartománybeli tömeges bebörtönzését. „A mi európai nézőpontunk szerint az emberi jogok éppen olyan fontosak, mint a gazdasági érdekek” – mondta.

Az uniós Kína-politika változását jelzi, hogy az Európai Bizottság előző hónapban „rendszerszintű riválisnak” minősítette a távol-keleti országot, valamint több tagállam is fontolgatja a kínai Huawei kizárását az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) fejlesztéséből.

A kínai miniszterelnök innen Horvátországba utazik, hogy részt vegyen a 16+1-es csoport, azaz Kína és 16 kelet- és közép-európai ország együttműködési formációjának értekezletén.

Az Európai Unió és Kína közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke napi mintegy 1,5 milliárd eurót (hozzávetőleg 484 milliárd forintot) tesz ki.