A párizsi olimpiára építenék újjá a Notre-Dame-ot

Bizakodóan nyilatkozott a francia államfő a tűzvész sújtotta Notre-Dame helyreállításáról: szerinte a 2024-es párizsi olimpiára elkészülnek a munkálatokkal. A szakmai vélemények viszont megoszlanak: van, aki évtizedeket tart reálisnak az újjáépítésre. Az EU kulturális miniszterei szakmai támogatást és önkénteseket ígértek a felújításhoz.

MN_SABLON

Franciaország öt éven belül újjáépíti a párizsi Notre-Dame-székesegyházat, amely még szebb lesz – mondta Emmanuel Macron elnök az Élysée-palotából a francia televízió által közvetített beszédében. Párizs 2024-ben szervezi meg a nyári olimpiai játékokat. Az államfő rámutatott, a tűzvész a legjobbat hozta ki a megosztott országból.

– Az elmúlt éjszaka láthattuk, hogy képesek vagyunk a mozgósításra és az egyesülésre – mondta. Hozzátette: – Franciaországban a történelem során számos város, kikötő és templom égett le, de mindannyiszor újjáépítettük őket. A katedrális katasztrófája is megmutatta, hogy történelmünk sohasem áll meg, és mindig úrrá leszünk a megpróbáltatásokon.

Macron rövid beszédében az MTI szerint azt is közölte, hogy határozatlan időre elnapolja a hónapok óta tüntető sárgamellényes-mozgalom kapcsán tervezett intézkedések bejelentését. Kedd délutánig 600 millió eurót ajánlottak francia nagyvállalatok és tehetős családok a székesegyház újjáépítésére. A Local híroldal pedig arról tudósított, 700 millió euró magánadomány gyűlt össze a világ minden tájáról.

A párizsi Notre-Dame újra olyan lesz, mint azelőtt – ezt már azok a brit építészek mondták, akik az 1992-es tűzvész után öt év alatt helyreállították a windsori kastélyt. Szerintük a katedrális talán előbb fog a régi fényében tündökölni a hétfői pusztító tűzvész után, mint a gyászoló párizsiak várnák. – Biztosíthatom a franciákat, hogy a Notre-Dame újjáépíthető, készen állunk, hogy segítsünk – mondta Francis Maude, az Donald Insall Associates építészeti iroda szakembere. – A kezdeti fázisban az a legnagyobb kérdés, hogy a megmaradt szerkezetből mennyi erősíthető és tartható meg, és mekkora részt kell lebontani és újjáépíteni – mondta Maude.

– A tetőszerkezet tölgyfából épült, tölgy pedig sok van, magas, egyenes törzsű, kocsánytalan tölgy is, amelyre szükség lesz – magyarázta. A Groupama biztosító, Franciaország harmadik legnagyobb magánerdő-tulajdonosa máris felajánlott ezerháromszáz norman­diai tölgyet a Notre-Dame tetőszerkezetének helyreállításához. A France3 televízió internetes oldala szerint a felajánlás azután érkezett, hogy a magánerdő-­tulajdonosokat tömörítő Fransylva alapítvány minden tagját felkérte, hogy ajándékozzon egy tölgyet a helyreállításhoz. Az eredeti tető faszerkezetéhez szükséges mintegy 13 ezer, több száz éves fát a feljegyzések szerint a 21 hektárnyi területről 1160 körül vágták ki.

A kölni dóm főépítésze szerint viszont évtizedekig is eltarthat a párizsi Notre-Dame újjáépítése. Peter ­Füssenich a DPA hírügynökségnek elmondta, a tüzet követő napok döntőek lehetnek. A leégett tetőszerkezet alatti kő fedélboltozat az oltáshoz használt víztől teljesen átázhatott, a boltozat súlya így többszörösére növekedhetett. A kölni dóm második világháború utáni helyreállítása több mint hetven éve zajlik. Fa tetőszerkezetét viszont már a XIX. században vasra cserélték. Egyébként a Notre-Dame katasztrófája nyomán Európa-szerte megerősítik a templomok tűzvédelmi intézkedéseit. Például tucatnyi új füstérzékelőt telepítenek a bécsi Stephansdomba, a lengyel belügyminiszter pedig kiegészítő tűzvédelmi ellenőrzéseket rendelt el.

Az EU kulturális miniszterei bejelentették: az unió szakértőkkel és önkéntesekkel siet a franciák segítségére. – A Notre-Dame nemcsak Párizs, hanem az egész EU büszkesége – ­mondta Valer-Daniel Breaz, az EU soros elnökségét ellátó Románia minisztere.

Felmérés: fontos a keresztény kultúra

Függetlenül attól, ki hogyan viszonyul a hit és a vallás kérdéséhez, a lángoló Notre-Dame tragikus esete is mutatja, milyen fontos az európaiaknak a keresztény értékek megőrzése. A tragédia megmozgatta és összehozta az európai közösséget, és rámutatott arra, hogy kontinensünk nem lépett még túl a keresztény kultúrán, sőt a mai napig féltve őrizzük annak szimbólumait – ezeket az állításokat támasztja alá a Századvég Project 28 kutatása. A tagállamok állampolgárainak közel hatvan százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait, és csak 31 százalék gondolja azt, hogy túl kellene lépnünk a keresztény hagyományokon egy világibb kultúra felé. A volt szocialista országok és a V4-ek állampolgárainak kétharmada tartja fontosnak a keresztény kultúra megőrzését, viszont a nyugati alapítók és a XX. századi csatlakozók állampolgárainak csak alig több mint fele gondolja fontosnak a hagyományok megőrzését. A magyarok csaknem 80 százaléka gondolja úgy, meg kell őrizni a keresztény alapokat és hagyományokat.