A párizsi olimpiára építenék újjá a Notre-Dame-ot

Bizakodóan nyilatkozott a francia államfő a tűzvész sújtotta Notre-Dame helyreállításáról: szerinte a 2024-es párizsi olimpiára elkészülnek a munkálatokkal. A szakmai vélemények viszont megoszlanak: van, aki évtizedeket tart reálisnak az újjáépítésre. Az EU kulturális miniszterei szakmai támogatást és önkénteseket ígértek a felújításhoz.

MN_SABLON

A kölni dóm főépítésze szerint viszont évtizedekig is eltarthat a párizsi Notre-Dame újjáépítése. Peter ­Füssenich a DPA hírügynökségnek elmondta, a tüzet követő napok döntőek lehetnek. A leégett tetőszerkezet alatti kő fedélboltozat az oltáshoz használt víztől teljesen átázhatott, a boltozat súlya így többszörösére növekedhetett. A kölni dóm második világháború utáni helyreállítása több mint hetven éve zajlik. Fa tetőszerkezetét viszont már a XIX. században vasra cserélték. Egyébként a Notre-Dame katasztrófája nyomán Európa-szerte megerősítik a templomok tűzvédelmi intézkedéseit. Például tucatnyi új füstérzékelőt telepítenek a bécsi Stephansdomba, a lengyel belügyminiszter pedig kiegészítő tűzvédelmi ellenőrzéseket rendelt el.

Az EU kulturális miniszterei bejelentették: az unió szakértőkkel és önkéntesekkel siet a franciák segítségére. – A Notre-Dame nemcsak Párizs, hanem az egész EU büszkesége – ­mondta Valer-Daniel Breaz, az EU soros elnökségét ellátó Románia minisztere.

Felmérés: fontos a keresztény kultúra

Függetlenül attól, ki hogyan viszonyul a hit és a vallás kérdéséhez, a lángoló Notre-Dame tragikus esete is mutatja, milyen fontos az európaiaknak a keresztény értékek megőrzése. A tragédia megmozgatta és összehozta az európai közösséget, és rámutatott arra, hogy kontinensünk nem lépett még túl a keresztény kultúrán, sőt a mai napig féltve őrizzük annak szimbólumait – ezeket az állításokat támasztja alá a Századvég Project 28 kutatása. A tagállamok állampolgárainak közel hatvan százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait, és csak 31 százalék gondolja azt, hogy túl kellene lépnünk a keresztény hagyományokon egy világibb kultúra felé. A volt szocialista országok és a V4-ek állampolgárainak kétharmada tartja fontosnak a keresztény kultúra megőrzését, viszont a nyugati alapítók és a XX. századi csatlakozók állampolgárainak csak alig több mint fele gondolja fontosnak a hagyományok megőrzését. A magyarok csaknem 80 százaléka gondolja úgy, meg kell őrizni a keresztény alapokat és hagyományokat.