Avramopulosz kettős beszéde és kettős erkölcse

A Századvég szakértők bevonásával elkészített egy demokrácia-indexet, amely transzparencia, hatékonyság és a demokratikus alapelvekhez való viszony szempontjából értékelte az Európai Bizottság tagjainak eddigi demokratikus teljesítményét. A Századvég elsőként a szocialista Frans Timmermans, a Bizottság első alelnökének eddigi munkásságát vizsgálta, majd a sorozat második részeként Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét értékelte. A sorozat harmadik részében Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős biztosát elemezték a szakértők.

Dimitrisz Avramopulosz Fotó: MTI

Ahogy egyik szakértőnk megfogalmazta: Avramopuloszt politikai és kommunikációs képességei sem tették alkalmassá posztjára, és már sokkal korábban bebizonyosodott róla, hogy alkalmatlan krízishelyzetek kezelésére (ez már 2012–13-ban, külügyminisztersége alatt meglátszott a görög euróválság miatti uniós diplomáciai nehézségek idején).

Avramopulosz biztosi munkájával nem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy az Unió képes legyen kialakítani a migrációs kihívásra adandó hosszú távú válaszokat. Nem sikerült tartósan megoldani a százazföldi és tengeri határok hatékony védelmét, az eleve kudarcra ítélt migránselosztási kvóta megbukott, viszont politikailag szétszakította az Uniót.

Ezt erősítette nemrégiben a „humanitárius készpénz-segítségnyújtásnak” nevezett, előre feltöltött (pre-paid) bankkártyák esete is, amiként az úgynevezett migránsvízum is, amellyel az azt kiállító tagállam területére lehetne belépni azért, hogy ott 3. oldal menedékkérelmet nyújtsanak be.

Ahogy egyik szakértőnk rávilágított, a migránskártyáknál nincs biztosítva olyan hatékony fizikai ellenőrzés, amely a kártyabirtokos személyazonosságát igazolná, és ezáltal a visszaélési lehetőséget kiszűrné. Gyakorlatilag ellenőrizetlen tömegek kapnak havonta jelentős pénzösszeget a Görögországban „kitesztelt” anonim bankkártyákon keresztül, az igénylő migráns személyazonosságát és szándékait nem lehet lenyomozni, amit az is jól bizonyít, hogy a Magyarországon elfogott és az Iszlám Állam terroristájaként azonosított Hasszán F. is kapott korábban ilyen migráns-bankkártyát. Bár az elmúlt években az Európát közvetlenül érintő bevándorlási krízis valamelyest enyhült, 2014 óta így is sok millió harmadik világbeli migráns jutott be az Unióba (2015-ben, a válság csúcsévében egymillió 820 ezer irreguláris belépést regisztráltak az EU százazföldi és tengeri külső határain).

A kontinensünket egyre ellepő, kulturálisan szinte integrálhatatlan milliós embertömegek okozta társadalmi és politikai kihívásokról (hosszú távú hatások) nem is beszélve. Emellett európai szinten nem sikerült megfelelő és őszinte politikai diskurzus keretében tisztázni az NGO-hálózatok, nem kormányzati erőforrásközpontok válságot súlyosbító potenciális szerepét, valamint az uniós fellépés továbbra sem kellően hatékony az embercsempészettel szemben, ami a későbbiekben akadályozhatja a migrációs krízishelyzetek hatékony kezelését.

Szakértőink egyetértettek abban, hogy Avramopulosz személyes hivatali kurdarca és politikai felelőssége is egyben, hogy 2014 januárjától 2018-ig összesen 44 menekültnek nyilvánított személy vagy menedékkérő játszott szerepet 32 iszlamista európai terrorcselekményben (ezek a támadások összesen 814 sérülést és 182 halálesetet eredményeztek). Európa mára biztonsági értelemben sokkal kevésbé stabil térség lett, s a közösség – politikai és kulturális tekintetben is – két blokkra szakadt. Az Unió belügyeiben is illetékes biztos felelőssége ennek kapcsán fokozottan vehető figyelembe.

A görög biztos (bár hazája is csak a ’70-es években vált demokratikus állammá) képtelen tudomásul venni a keleti tagállamok történelmi tapasztalatait, kulturális sajátosságait és az ebből következően plebejusabb demokráciaszeméletet, valamint a szuverenitás iránti különös érzékenységet, az ottani eltérő parlamentáris hagyományokat.