„A párizsi Notre-Dame nagyalakú festményei nem a tűz, inkább a füst miatt károsodtak” – mondta a miniszter a székesegyház előtt tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a képeket pénteken szállítják biztonságosan a Louvre raktáraiba, ahol kiszárítják és restaurálják őket.
A miniszter szerint az épület 13. században készült és többször restaurált, 13 méter átmérőjű nagy rózsaablakai nem szenvedtek katasztrofális károkat.
A Franciaország műemlékeiért felelős építészeti hivatalt mozgósították az épület egésze biztonságának szavatolása érdekében. Vannak elővigyázatosságot igénylő pontok, közöttük az északi kereszthajó oromzata – tette hozzá Franck Riester.
„A boltív elvileg kitart. Nagy óvatosságra van szükség. Három nagy lyuk keletkezett. Az építészek most állapítják meg a párizsi tűzoltósággal közösen, hogy milyen intézkedésekre van szükség a veszélyeztetett részek megóvásához” – mondta a miniszter.
Riester közölte, hogy a műkincseket – közöttük az ereklyéket, így a töviskoronát és IX. (Szent) Lajos 13. századi ingét – elsőként mentették ki az épületből.
A székesegyházban, amelyet az 1789-es forradalom és az 1831-es felkelések idején többször is kifosztottak, számos ereklyét őriznek. Ezek között van a 21 centiméter átmérőjű töviskorona, amellyel Jézust a hagyomány szerint a keresztre feszítés előtt megkoronázták. Az ereklyét, amelyet Szent Lajos király vásárolt meg, sikerült megmenteni, csakúgy, mint az uralkodó ingét.
A keresztúttal kapcsolatos két további ereklyét is őriznek a székesegyház kincstárában: a kereszt egy darabját és egy körmöt. Három kápolnát viszont elemésztettek a lángok, amikor a huszártorony összeomlott: ezekben a töviskorona egy másolatát, Szent Dénes vértanú, Párizs első püspöke és Szent Genovéva, a francia főváros védőszentje egy-egy ereklyéjét őrizték – írta az APA osztrák hírügynökség.
A székesegyház 8000 sípos nagy orgonája, amelyet még a 15. században kezdtek építeni, és a 18. században nyerte el jelenlegi méreteit, feltehetően nagyobb kár nélkül élte túl a katasztrófát.
