A legfelsőbb bíróság sajtóosztálya az MTI kérdésére csütörtökön közölte: az eredetileg 2021. november 9-re kitűzött tárgyalás időpontját szerdán 2021. május 25-re módosították.
A szóvivő közlése szerint a legfelsőbb bíróság közigazgatási ügyekkel foglalkozó részlegén rendkívüli módon feltorlódtak a dossziék. A részlegen több ezer ügy vár jogerős ítéletre, ezért voltak kénytelenek ilyen hosszú határidőt szabni a tárgyalás megkezdésére.
A Batthyáneum könyvtár restitúciós ügye tavaly novemberben került a legfelsőbb bíróság asztalára, azt követően, hogy az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság két és fél évi tárgyalássorozat után 2018. júliusban megalapozottnak találta a restitúciós bizottságnak a visszaszolgáltatást elutasító határozatát.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a 2012-ben hozott ítélete nyomán a román államnak egyszer már bírságot kellett fizetnie azért, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását.
Az épületet és a benne lévő felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei nem hajtották végre.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt.
