Németh Zsolt: Felcsillant a pozitív változás reménye

Soha nem volt olyan nagy szükség a határozott, megalkuvás nélküli érdekképviseletre, mint a jelenlegi ukrajnai helyzetben – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szombaton Ungváron, a szövetség XXX. közgyűlésén, amelyen a küldöttek a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét értékelték és jövőbeni kilátásait vázolták.

Beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője az elmúlt három évtized tevékenységét értékelve azt hangsúlyozta, hogy a szövetség végig következetesen képviselte a kárpátaljai magyarság érdekeit, és ezt fogja tenni a jövőben is, hiszen – mint fogalmazott – soha nem volt olyan nagy szükség a határozott, megalkuvás nélküli érdekképviseletre, mint a jelenlegi ukrajnai helyzetben.

Erre a helyzetre jellemzőnek és elképesztőnek nevezte, egyben határozottan elítélte, hogy az ukrán hatóságok megtagadták a belépést Ukrajnába a KMKSZ fórumára tartó Kelemen Hunortól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökétől, mert az ő neve is szerepel a Mirotvorec szélsőséges ukrán szervezet honlapjának „halállistáján”. A KMKSZ elnöke rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarság a második világháborút követő időszak óta a legnehezebb öt évet tudhatja maga mögött a 2014-es fordulat után Ukrajnában bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt.

Emlékeztetett arra, hogy Petro Porosenko ukrán elnök nem tartotta be a 2014. május elsején a KMKSZ-szel Ungváron aláírt választási megállapodást, és az abban foglaltaknak épp az ellenkezője történt: vehemens támadás indult a kijevi hatalom részéről a kárpátaljai magyar közösség ellen szerzett jogainak a visszavétele, s végső soron érdekképviseletének az ellehetetlenítése érdekében. „A KMKSZ azonban nem hátrált meg, állta a sarat, az ukrajnai nemzetiségek közül egyedüliként 65 ezer aláírást gyűjtött az anyanyelvű oktatás megszüntetésére irányuló ukrán oktatási törvény és az előkészületben lévő nyelvtörvény ellen” – szögezte le.

Úgy értékelte, hogy a nehézségek ellenére a 44 ezres tagságú KMKSZ jelentős sikereket ért el az elmúlt fél évtizedben, hiszen egyebek mellett a közreműködésével sikerült teljesen megújítani a magyar óvodai nevelést, jelentősen fejleszteni az anyanyelvű oktatási intézményeket, beindítani több mint háromezer magyar vállalkozást, elindítani egy független televíziós csatornát.

Brenzovics László kulcsfontosságúnak nevezte a kárpátaljai magyarság küzdelmében a magyar kormány támogatását. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a kiállásáért és azért, hogy ennek érdekében kész még konfliktusokat is felvállalni a szövetségesekkel. Ugyancsak megköszönte a külhoni magyar közösségek támogatását.

A politikus befejezésül annak a reményének adott hangot, hogy az ukrán elnökválasztás, amelynek második fordulója április 21-én lesz, kedvező fordulatot hoz Ukrajna és a kárpátaljai magyarság helyzetében. A közgyűlés felhatalmazást adott arra, hogy a KMKSZ tárgyalásokat kezdjen a voksolás jelöltjeivel.

Köszöntőjében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is azt hangsúlyozta az ukrán elnökválasztásra utalva, hogy felcsillant a pozitív változás reménye. Mint fogalmazott, a kárpátaljai magyarság felemelkedésének egyszerre Ukrajna és Magyarország érdekének kell lennie. „Mi azt reméljük a jelenleg zajló ukrán elnökválasztástól, hogy az új elnök a demokrácia megerősítéséről fog tanúbizonyságot tenni” – emelte ki, megjegyezve, hogy reményei szerint a folyamatosságot az ukrán politikában az ország európai integrációja fogja jelenteni, amely minden kárpátaljai magyar érdeke is egyben, a változást pedig Ukrajna nem ukrán nyelvű állampolgáraihoz való viszonyának a javulása, a bennük rejlő érték felismerése fogja képezni. „Magyarország sikert kíván Ukrajnának, amely siker része kell legyen a kárpátaljai magyarság sikere is” – tette hozzá.

A politikus leszögezte, a magyar álláspont változatlan abban, hogy az emberi jogok, beleértve a kisebbségi jogokat, a magyar anyanyelvi oktatás, kultúra, az önrendelkezés formái, az anyanyelvű ügyintézés, a magyar jelképek használata, az anyaországgal való kapcsolattartás folyamatos fejlődésének jogi biztosítékai és a gyakorlatban történő garantálása nem képezheti vita tárgyát, hiszen mindez Ukrajnát is erősíti. „Olyan politikát várunk a következő ukrán elnöktől, amely elfogadható lesz a kárpátaljai magyarok számára, és amely megkönnyíti Magyarországnak, hogy támogassa Ukrajna nemzetközi törekvéseit” – mondta. Egyben megjegyezte, „elvárjuk, hogy helyreálljanak a kisebbségi oktatási jogok, megszűnjenek az anyaországgal történő kapcsolattartást nehezítő zaklatások.”

Nagyra értékelve a KMKSZ három évtizedes tevékenységét, Németh Zsolt annak a reményének adott hangot, hogy a pozitív változást hozó ukrán elnökválasztásnak köszönhetően a „krisztusi kort elért szervezet” életében is új korszak kezdődhet, hiszen az anyaország erős hátországként a kárpátaljai magyarság mögött áll.

A fórum nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben a KMKSZ sajnálattal állapította meg, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete az utóbbi évek jogfosztó ukrán politikája következtében nem jobb, mint 30 évvel ezelőtt. A közgyűlés köszönetét fejezte ki a magyar kormányzatnak a kárpátaljai magyarok jogaiért történő következetes kiállásért, s a magyar lakosság szülőföldön maradása érdekében juttatott jelentős támogatásokért.