A nagyherceg iskoláit Luxemburg mellett az Egyesült Királyságban és Kanadában végezte. A második világháború alatt családjával előbb Portugáliába, majd az Egyesült Államokba menekült. A kontinensre 1944-ben tért vissza, csatlakozott a brit hadsereghez, Normandiában szolgált és számos kitüntetést szerzett. Aktívan részt vett a közéletben, a Luxemburgi Olimpiai Bizottság elnöke volt, és bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is – írja az MTI. Szabadidejében fényképezett, síelt, lovagolt és vadászott. Rajongott a klasszikus zenéért, műkincseket gyűjtött, kertészkedett és érdeklődött a környezetvédelem iránt. 1953-ban vette feleségül Jozefina Sarolta belga királyi hercegnőt, akitől öt gyermeke született.
A szombati halotti menetet harckocsi vezette fel, a kék-fehér lobogóval takart, címerrel ékesített koporsó előtt János katonai kitüntetéseit, érdemrendjeit négy tiszt szállította. A megemlékezésen az olimpiai játékok és a madarak szerelmeseként ismert nagyherceg gyermekei és unokái közül többen a Szentírás ószövetségi részeiből olvastak fel. Jean-Claude Hollerich, Luxembourg püspöke luxemburgi és angol nyelven elmondott méltatásában Jánost olyan uralkodónak írta le, aki szeretettel és odaadással viseltetett országa, illetve családja iránt, emellett „diszkrét személyiségként” jellemezte.
A nagyherceget a székesegyházban, az uralkodói család kriptájában temették el felesége, Jozefina Sarolta mellé, aki 2005-ben halt meg. Koporsóját a sírboltba kizárólag közeli rokonai, illetve királyok és királynék kísérték. A katedrális kriptáját a temetést követően három napra megnyitották a közönség előtt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!