Macron: a csúcsjelölti rendszer nem vezethet automatizmushoz

Az Európai Parlament nem javasolhat senkit sem az Európai Bizottság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata – jelentette ki a francia elnök.

A múlt heti európai parlamenti választások értékelésére összehívott csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta: az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon.

Az uniós szerződések egyértelműen fogalmaznak: a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javaslatot tesz, az Európai Parlament pedig megválasztja a jelöltet – szögezte le Tusk. A jelöltnek meg kell szereznie mindkét testület többségének szimpátiáját és szavazatait, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt – közölte.

Egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kérdésre válaszolva Tusk hangsúlyozta, legalább két nő részvételét támogatja az uniós intézményi vezetők között. Szintén kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) „gyógyír” az euroszkepticizmus, az EU elleni propaganda és hamis hírek ellen, ami az EU-ellenes pártok kontinensen belüli keményvonalas pozícióinak gyengüléséhez vezetett. Európa győzött az európai parlamenti (EP-) választásokon, ugyanis az európaiak látják, következtetéseket is levonhattak, hogy mit jelent a Brexit a gyakorlatban – mondta az Európai Tanács elnöke.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozatában aláhúzta, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, továbbra is Manfred Weber, akinek az Európai Parlamentben szerzett ismereteit nélkülözhetetlen politikai tapasztalatnak kell tekinteni, noha többen vezetői politikai jártassághoz kötnék a poszt betöltését.

A kancellár „nagyon erős üzenetnek” nevezte, hogy az Európai Parlament, amely július elején esedékes plenáris ülésén dönt majd az uniós bizottság új elnökének személyéről, támogatja csúcsjelölti rendszert.

A keddi találkozón a vezetők egyetértettek abban, hogy a következő, június végén tervezett csúcstalálkozón megpróbálnak jelöltet állítani az Európai Bizottság elnöki tisztségére – közölte.

„Felelősségünk van a szavazóinkkal szemben, ezért mindenkinek toleranciát és a kompromisszumra való hajlandóságot kell mutatnia az uniós bizottság elnöke kiválasztásának folyamatában” – fogalmazott.

Merkel elmondta, az uniós tagországok vezetői felhatalmazást adtak Donald Tusknak, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezletével. Feladata az lesz, hogy tárgyaljon a 28 uniós vezető nevében annak érdekében, hogy a következő, június 20-21. között tervezett csúcstalálkozón megnevezhessék jelöltjüket az uniós bizottság élére.

Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, az Európai Unió tagországainak vezetői egyetértettek abban, hogy a csúcsjelölti rendszer alkalmazása nem vezethet automatizmushoz, az uniós szerződések szerint az Európai Parlament nem javasolhat senkit sem az Európai Bizottság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata. Mint hangoztatta, az Európai Bizottság következő elnökének elismert, vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Hozzátette, véleménye szerint az uniós intézmények vezető tisztségeire fele-fele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani.

A francia elnök elismerte, hogy „vannak nevek”, és „talán mások is megjelennek a következő napokban és hetekben”, de elsődleges céljának mondta, hogy a legképzettebb embereket válasszák.

Hartwig Löger ideiglenes osztrák kancellár kijelentette, Ausztria támogatja a csúcsjelölti rendszert, és Manfred Weber jelölése mellett áll az uniós bizottság elnöki posztjára.

A brüsszeli csúcstalálkozó egyetlen napirendi pontjaként a tagországok állam-, illetve kormányfői egyeztetést folytattak az előző napokban lezajlott európai parlamenti (EP-) választások eredményéről, illetve a küszöbönálló európai uniós tisztújításról.

Az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber. A hivatalos joganyagban mindazonáltal a csúcsjelölti rendszer sehol nem szerepel, és ezért több vezető már korábban jelezte, hogy nem ért egyet az alkalmazásával.

Az Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Szakemberek szerint ugyanakkor közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta „csomag” része lehet, mivel idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.

Az Origo brüsszeli értesülései szerint az EU-csúcson „félretették” a csúcsjelölteket. A portál kedd este azt írta: ez azt jelenti, hogy nem automatikusan ők a jelöltek az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis Manfred Weber és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje helyett új jelöltet keresnek.