Sikeres a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja

A magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának sikere három tartóoszlopra épült: a magyar kormány támogatási szándékára, egy erős vajdasági partnerre és bátor vállalkozókra – hangsúlyozta Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Szabadkán.

A politikus három üzemátadón vett részt a Vajdaságban, a temerini, a kishegyesi és a szabadkai beruházás a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának része.

A helyettes államtitkár a szabadkai eseményen kiemelte, hogy a gazdaságfejlesztési programmal a magyar kormány ambiciózus célokat tűzött maga elé, hiszen a stratégia olyan célokat vázolt, amelyek soha nem látott léptékű fejlesztésekről szóltak.

Ezek a célok az elmúlt években elkezdtek megvalósulni – mondta, majd hozzátette, hogy a program 2022-ig biztosan folytatódik, és folyamatosan nyitnak meg új pályázatokat.

Méltatta, hogy a magyar kormány 2016 óta a határon túlra is ki tudja terjeszteni gazdaságerősítő intézkedéseit. Kellett emellett egy megbízható partner, a magyar kormány ezt a partnert a Vajdasági Magyar Szövetségben találta meg, és kellettek olyan vállalkozók, akik bele mertek vágni a fejlesztésekbe – húzta alá.

A gazdaságfejlesztési program első hároméves szakaszában több mint tízezer nyertes pályázó volt, több mint negyvenmilliárd forintnyi támogatás áramlott a térségbe, és a pályázatok nyertes vállalatai több mint 1300 munkahelyet hoztak létre – emlékeztetett Kiss-Parciu Péter.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési programmal a vajdasági magyarság önmagát, valamint vállalkozóit és a vállalkozásait akarja erősíteni, hogy azok, „akik itt maradtak, boldogulni tudjanak, és hogy megteremtsük annak lehetőségét, hogy vissza tudjanak jönni azok, akik valamikor úgy döntöttek, hogy inkább külföldön akarnak boldogulni”.

A magyar kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjának első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget.

A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.

A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.