Hangsúlyozta, hogy a magas részvételi arány révén megerősödött EP-nek a többi tényezővel megegyező, „egyenlő befolyással kell rendelkeznie” az EU-s tisztújításról a választás után kezdődő vitában.
Az emberek részvétele a választáson azt jelzi, hogy „az európai demokrácia él” – tette hozzá.
Pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választási szerepléséről érkező – a párt támogatottságának növekedését jelző – részadatokat örömtelinek nevezte.
A CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) összesített eredménye viszont csalódást keltő, de így is a CDU/CSU szövetség Németország vezető Európa-párti ereje – mondta Manfred Weber.
Az EP által közölt előrejelzések szerint a CDU/CSU a szavazatok 28,6 százalékát gyűjtötte össze, amivel ugyan az első helyen végzett, de valamennyi országos szintű választást – az EP-választások mellett a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat is tekintve – ez a leggyengébb eredménye.
A pártszövetség a legutóbbi, 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest több mint 7 százalékpontot, a 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százalékhoz képest több mint 4 százalékpontot gyengült. A visszaesés egyedül a CDU szereplésének tulajdonítható, a CSU erősödött.
A CDU/CSU ugyan elérte stratégiai céljait, továbbra is a legnagyobb erő Németországban, és pártcsaládja, az EPP alkothatja a legnagyobb frakciót az EP-ben, amivel alátámasztja azt az igényét, hogy csúcsjelöltje, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Azonban az eredmény nem felel meg a pártszövetség saját magával szemben támasztott elvárásainak – jelentette ki Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke.
A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyancsak története leggyengébb eredményét érte el, az EP által közölt előrejelzések szerint a szavazatok 15,3 százalékát gyűjtötte össze, szemben a 2014-es EP-választáson elért 27,3 százalékkal, és a 2017-es Bundestag-választáson elért 20,5 százalékkal.
Ez „fájdalmas” – mondta Andrea Nahles, az SPD elnöke.