A második helyet a Zöldek vették át a szociáldemokratáktól, a baloldali irányultságú ökopárt 20,9 százalékon végezhetett az előrejelzések szerint, ami csaknem a duplája a 2014-ben elért 10,7 százaléknak, a 2017-es Bundestag-választáson szerzett 8,9 százaléknak pedig több mint a kétszerese.
A Zöldek ragaszkodnak a csúcsjelölti rendszerhez, vagyis ahhoz, hogy valamely pártcsalád csúcsjelöltje legyen Jean-Claude Juncker utódja az Európai Bizottság elnöki tisztségében – jelentette ki Sven Giegold, a párt egyik listavezetője az ARD országos köztelevízió választási műsorában.
A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 10,8 százalékával a negyedik helyen végezhet, ami ugyan előrelépés a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva, de gyengülés a 2017-es Bundestag-választáson elért 12,6 százalékhoz képest.
Ez legfőképpen a „nehéz választási kampány” következménye – mondta Alexander Gauland társelnök, hozzátéve, hogy vetélytársaik megpróbálták az AfD-t az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) távozott vezetője, Heinz-Christian Strache körüli ausztriai botrány érintettjeként beállítani.
Az előrejelzések alapján a CDU/CSU az eddigi 34 helyett 28 képviselőt küldhet az EP-be, az SPD 27 helyett 16-ot, a Zöldek 11 helyett 21-et, az AfD 7 helyett 11-et.
Öt-öt képviselőt küldhet a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke), amelyek hét további kisebb párt pedig együttvéve 9 képviselői helyet szerezhet a Németországnak járó 96-ból.
A választási részvételi arány 61,5 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 48,1 százalékról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!