Alattomos kór áldozatai

Az idei év egyik legfontosabb hazai tudományos eseménye kezdődik ma a budapesti vásárvárosban. Az 56. Európai Vesegyógyászati Kongresszusra több mint nyolcezer résztvevő regisztrált — sok érdeklődő érkezik Ázsiából és az Egyesült Államokból. Van miről beszélni: a világon nyolcszázötvenmillió ember szenved vesebetegségben.

Minden héten hatezer páciens jár dialíziskezelésre Fotó: 123RF

– Két és fél éve várom a hívást, hogy megfelelő vesét találtak nekem, és kezdődik a transzplantáció – mondja a tizenkilenc éves Komlósi Marcell a B. Braun 1. számú Dialízisközpontban, ahol szokás szerint telt ház van. Minden ágyon fekszik valaki. Az általában négyórás procedúrát van, aki rejtvényfejtéssel, zenehallgatással, alvással tölti, mások a szomszédokkal beszélgetnek.

Három műszakban jönnek a betegek. A déli kurzus legfiatalabbja Marcell, aki tavaly október óta hetente háromszor jár hemodialízisre: vére a dialíziskészülék segítségével egy csőrendszeren átáramlik a dializátoron, a megtisztított vér pedig visszatér a testen belüli normális keringésbe. Marcellnak tizenkét éves korában derült ki, hogy ugyanaz a betegsége, mint a bátyjának. Az idősebb testvér 16 éves koráig aktívan sportolt, majd egy vírusos fertőzés kapcsán vették észre, hogy ingadozik a vérnyomása, romlott a látása. Örökletes betegséget, Alport-szindrómát állapítottak meg nála, amit Marcellnál is igazoltak.

Ez a betegség gyakran az X női nemi kromoszómán lévő gén mutációja ­miatt alakul ki. A hordozó nők (akiknél a másik X-kromoszómán nincs mutáció) egészségesek vagy a veseműködésük általában csak kismértékben károsodott, viszont fiaik közül azok, akik a mutációt hordozó kóros X-kromoszómát öröklik, már fiatalkorban a betegség tüneteit mutathatják. A Komlósi testvérekkel ez történt. A báty családtagtól kapott vesét, Marcell szintén évek óta rajta van a transzplantációs listán. Reménykedik, hogy mielőbb találnak neki megfelelő szervet, amivel teljesebb életet élhet.

A világon 850 millió, Magyarország 9,8 millió lakosa közül közel egymillió szenved valamilyen vesebetegségben, közülük mintegy tízezer páciensnek van szüksége vesepótló kezelésre – közülük hatezret kezelnek dialízissel, négyezren új vesét kaptak. A szakemberek szerint félő, hogy ez a szám növekedni fog. Ennek oka, hogy az emberek egyre idősebb kort érnek meg, csakhogy a vesefunkciók elvesztése az időskorral járó tünetek egyike.

Minden héten hatezer páciens jár dialíziskezelésre
Fotó: 123RF

Azonban a demográfiai trendek önmagukban nem magyarázzák a krónikus vesebetegség (CKD) egyre nagyobb mértékű elterjedését. Az előbbi okon túl az elhízottság, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás is szerepet játszik a kór kialakulásában. A krónikus vesebetegségből eredő szív- és érrendszeri halálozások száma hatalmas: 2013-ban világszerte 17,9 millió szív- és érrendszeri halálozás oka ez volt. A kongresszus egyik fontos üzenete, hogy bár a csökkent veseműködés miatt elhalálozó emberek száma tizenegyszer magasabb, mint például a HIV-betegségben elhunytaké, mégis kevés aktív kampány zajlik a vesebetegségben szenvedők segítéséért.

A krónikus vesebetegség alattomos, mert a vese csak lassan és lépésekben veszíti el működőképességét. Korai szakaszban – amikor a betegség előrehaladását meg lehetne állítani, illetve jelentősen lassítani – viszonylag tünetmentesek az érintettek. Ennek egyik következménye, hogy számos érintett csak akkor megy orvoshoz, amikor már késő. A súlyos tünetek – magas vérnyomás, a lábak és a tüdő vizesedése, izomgyengeség, vérszegénység – nem jelentkeznek addig, amíg a betegség előrehaladott állapotba nem jut. A kór egyre nagyobb mértékű elterjedése gazdasági szempontból is mind nagyobb problémát jelent: becslések szerint Európában egy dialízissel kezelt páciens ellátása évente 60-80 ezer euróba kerül.

„Hatalmas lehetőséget látunk a korai felismerés területén, különösen azért, mert megállíthatja vagy legalább lelassíthatja a betegség előrehaladását” – emelte ki a beharangozó sajtótájékoztatón Reusz György professzor, a budapesti kongresszus elnöke.