A Fidesz politikusa a kormánypártok európai parlamenti (EP-) választási eredményéről elmondta: „azért nyertünk annyira meggyőzően, mert az ország meggyőzően fejlődött”, az emberek jobban élnek, „és ez a legfontosabb”.
Arra a felvetésre, hogy a kampány középpontjában a bevándorlási politika állt, kiemelte, hogy „a kettő összetartozik, a magyarok tudják, hogy mit veszíthetnek, ha nem állítjuk meg a migrációt”.
Hozzátette, hogy az illegális bevándorlást elutasító migrációs politikájuk már 2015-ben egyértelmű volt, és reméli, hogy időközben az Európai Néppárt (EPP) azon pártjai is közeledtek álláspontjukhoz, amelyek 2015-ben még nem így látták az ügyet.
Arról is szólt, hogy az EPP tagpártjainak többsége ellenzi az illegális migrációt, és egyetért azzal, hogy az országok önállóan dönthessenek arról, akarnak-e legális migrációt.
Mindez megfelel a magyar kormánypártok álláspontjának – tette hozzá Gulyás Gergely, kiemelve: „toleránsak vagyunk, csak annyit mondunk, hogy a menekültpolitika ugyan az EU feladatai közé tartozik, de a migrációs politika a tagországok feladata”.
Az euróövezeti csatlakozásról szóló kérdésre válaszolva rámutatott, hogy amikor az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), vállalta az euró bevezetését. A kérdés az, hogy mikor történik meg a bevezetés. Közgazdászok szerint egy EU-tagország számára akkor előnyös az euró bevezetése, ha hazai összterméke (GDP) elérte az EU-s átlag 90 százalékát – fejtette ki a miniszter, megjegyezve, szerinte ez tíz éven belül elérhető.
Az EPP EP-választási csúcsjelöltjéről, Manfred Weberről elmondta, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa „nem akarta, hogy támogassuk”, és „mi teljesítjük ezt a kívánságát”. Hozzátette, hogy az EPP-nek van egy sor tapasztalt, és „kormányzati tapasztalattal is” rendelkező politikusa, akik hajlandóak az Európai Bizottság vezetésére. Mint mondta, neveket azért nem árul el, mert nem akarja rontani az esélyeiket.
Megjegyezte: Manfred Webernek is az az érdeke, hogy találjanak más EPP-s politikust helyette, mert az EP-választás utáni EU-csúcson világossá vált, hogy a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács egyetlen csúcsjelöltet, így őt sem támogat a bizottsági elnöki tisztségre jelöléshez szükséges minősített többséggel.