Néhány óráig élvezhette a szabadságot az ETA (Baszkföld és Szabadság) terrorszervezet egykori vezetője, akit a szabadlábra helyezés után röviddel újra letartóztattak a francia hatóságok szerdán.
A baszk terrorszervezet korábbi feje, Josu Urrutikoetxea a hírek szerint rákbetegségben szenved, ezért rendelte el a francia igazságszolgáltatás a szabadlábra helyezését.
Fotó: Reuters
A Josu Ternera néven ismert férfit azonban újra letartóztatták, mivel Spanyolország a kiadatását kérte. Ternera 1977 és 1992 között vezette az ETA-t, és Franciaországban és Spanyolországban is ült már. A 68 éves szakadárt – 16 év bujkálást követően – májusban tartóztatták le újra a franciák. Ternera sorsáról most a fellebbviteli bíróság dönt: vagy szabadlábon, de rendőri felügyelet alatt él majd Párizsban, vagy a spanyol kiadatási kérelem elbírálásáig a börtönben kell maradnia.
A francia hatóságoknak hosszú ideje fejtörést okoznak a baszk szeparatisták: az 1959-ben alapított Baszkföld és Szabadság mozgalom eredetileg az akkor Spanyolországot vezető jobboldali Franco-vezetés elnyomása ellen küzdött.
A kormányzattal elégedetlen fiatal aktivisták egy független, szocialista baszk állam létrehozását tűzték ki célul, és az első évtizedben törekvésük megértésre talált a franciáknál. A spanyol tábornok hatalmát ellenző Párizs engedte, hogy a spanyol–francia határon élő nép aktivistái náluk tarthassák gyűléseiket és onnan irányítsák a szervezetet is.
A baszk nacionalizmus egyébként a XX. század elején még a jobboldali, tradicionális és keresztény ideológiához kötődött. A század közepén azonban a nacionalista fiatalok – többek között azért, hogy szembehelyezkedjenek a Franco-rezsimmel – a baloldali ideológiára tértek át, sőt, 1965-ben eszmerendszerükként a marxizmus–leninizmust határozták meg.
Hasonlóan ahhoz, ahogy Dél-Amerikában, az ETA esetében is a nacionalizmus a baloldalisághoz kötődik, illetve megjelenik az oroszokkal való szimpatizálás.
Amikor 1968-ban megkezdődött a baszk terrorhullám, az ETA-nak megszűnt a francia hátországa is.
