Bírálatok Ursula von der Leyennek

Sűrű napja volt tegnap Brüsszelben Ursula von der Leyennek, akit az Európai Parlament balközép, illetve liberális és zöldpárti frakciója is faggatott bizottsági elnöki terveiről. A legtöbb képviselőt az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, a csúcsjelölti rendszer sorsa és a klímakérdés érdekelte. Von der Leyen végül túl sokaknak túl sokfélét ígért.

Az Európai Parlament (EP) jövő héten Strasbourgban adhat zöld jelzést Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki kinevezésének. Az egyébként sem egyszerű, de politikai érdekekkel is terhelt folyamatot az is bonyolultabbá teszi, hogy a német védelmi minisztert a csúcsjelölti rendszer kárára jelölték az EU tagállamai. Az átláthatóságot és az EP-nek több hatalmat sürgető frakciók ezért gyanakvóan tekintenek a Brüsszelben egyébként már jól ismert politikusra. A kivételt ezalól saját pártcsaládja, a nemrég még Manfred Weber mellett kampányoló Európai Néppárt (EPP) jelenti. E frakció részéről tegnap ismét tudatták: teljes mellszélességgel kiállnak Von der Leyen mellett. A politikus asszonynak viszont nem elég kizárólag az EPP támogatása: a sikerhez összesen 376 szavazatot kell összegyűjtenie a 751 tagú uniós parlamentben.

Tegnap a szociáldemokraták, az Emmanuel Macron francia elnök pártjához köthető liberálisok (Újítsuk meg Európát), illetve a Zöldek is meghallgatták Von der Leyent, aki készségesen állt a képviselők rendelkezésére. Mivel az Újítsuk meg Európát és a Zöldek élőben közvetítették az egyeztetést, a nyilvánosság is jobban megismerkedhetett a jelölt Európa-képével. Megtudhattuk, hogy Von der Leyen a majdani Európai Bizottságot felerészben nőkkel töltené fel, a szocialista Frans Timmermansnak és a liberális Margrethe Vestagernek is kulcsszerepet szán a testületben, illetve a jövőben aktívan vizsgálná a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. Elkötelezettje továbbá egy minél zöldebb Európának, és úgy erősítené meg a kontinens külső határait, hogy közben a schengeni határőrizeti övezet érintetlen marad.

Ezek az elképzelések a liberális, szociáldemokrata és zöldfrakcióban sem arattak sikert, mondván túlságosan homályosak és jelen pillanatban semmilyen konkrétumot nem tartalmaznak. Azt is sokan sérelmezték, hogy míg Von der Leyen a jobboldali – a PiS lengyel kormánypártot is soraiban tudó – Konzervatívok és Reformerek csoportnak állítólag a jogállamisági kritikák csillapítását ígérte, tegnap a liberálisok előtt már arról beszélt: az elődjénél szigorúbb jogállamisági kritériumokat szabna.

– Nem néz ki túl jól a dolog – világított rá az ellentmondásokra később a Zöldek egy képviselője. A szociáldemokraták berkeiben egyébként sem a német, sem pedig az olasz delegáció nem szavazná meg az elnökaspiránst. Von der Leyen a jelöltsége bejelentése óta tegnap állt először újságírók elé.

– Egységes és erős Európára van szükségünk. Azért jöttem ide, hogy az Európai Parlamenttel közösen dolgozzam. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog – fogalmazott az EP brüsszeli épületében.

Nyughatatlan Momentum

Az Emmanuel Macron francia elnök pártja által uralt Újítsuk meg Európát frakció is vendégül látta tegnap Von der Leyent. Felszólalói között szerepelt a Momentum képviselője, Cseh Katalin is, aki indulatosan követelte az Orbán-kormány számonkérését a német politikustól. Cseh többek között a CEU ügyét, a civil szervezetek magyarországi „üldöztetését”, illetve a demokrácia szerinte folyamatosan romló hazai helyzetét említette. Von der Leyen válaszul közölte: az EU-nak megvannak rá az eszközei, hogy kikényszerítse az alapértékek betartását. – Egy ideje tart már ez a vita. Biztos vagyok benne, hogy hatékonyan tudjuk használni az eszközeinket – szögezte le. Az elnökjelölt arról is beszélt: az EU Bíróságának ítéleteit mindenképp szem előtt kell tartani a kérdésben. A momentumos képviselő utóbb a Twitter mikroblogon úgy kommentálta mindezt: Von der Leyen nem adott egyértelmű válaszokat a kérdésére.