Forráselvonással fenyeget a finn EU-elnökség

A strasbourgi EP-vita a nemrég beiktatott szociáldemokrata finn miniszterelnök, Antti Rinne jelenlétében zajlott, aki vitaindítóján gyakorlatilag felmondta a leckét.

Július elseje óta Finnország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így szerdán az Európai Parlament is megvitatta a finn elnökség legfontosabb prioritásait.

A strasbourgi EP-vita a nemrég beiktatott szociáldemokrata finn miniszterelnök, Antti Rinne (képünkön) jelenlétében zajlott, aki vitaindítóján gyakorlatilag felmondta a leckét és az éghajlatváltozást, a jogállamisági kérdéseket, valamint a versenyképesség fokozását nevezte meg az unió legégetőbb kérdéseinek.

Fotó: Reuters

A máig megoldatlan menekültügyi helyzettel kapcsolatban pedig kiemelte: mielőbb hosszú távú összeurópai megoldásra van szükség. Finnország a földközi-tengeri helyzet margóján egyébként nemrég jelezte, hogy addig nem fogad be menedékkérőket, amíg az áthelyezésekről uniós szinten megoldás nem születik. A tagállamok belügyminiszterei holnap épp Helsinkiben tartanak informális találkozót, ahol az európai menekültügy jövője lesz az egyik kulcskérdés.

A finn elnökség egy másik sokat vitatott prioritása, hogy Helsinki az uniós források kiosztását a jogállamisági kérdésekkel venné egy lapra. – Arról is folytatnunk kell a párbeszédet, hogy hogyan teremthető szorosabb kapcsolat az uniós támogatások megkapása és a jogállamiság tiszteletben tartása között. Célunk, hogy olyan kiegyensúlyozott és hatékony mechanizmust állítsunk működésbe, amely az uniós forrásokat a jogállamisághoz köti – mondta Strasbourgban a baloldali kormányfő. Az Európai Bizottság egy ideje már valóban dolgozik azon, hogy az alapértékek állítólagos megsértőit az uniós pénzügyi érdekvédelem címszavak alatt büntesse.

A harc egyik főszereplője épp a finn Jyrki Katainen, a bizottság növekedésért és versenyképességért felelős alelnöke, aki korábban határozott uniós fellépést követelt a fekete bárány – kelet-közép-európai – országokkal szemben.

Persze kérdéses, hogy Ursula von der Leyen színre lépésével milyen irányt vesz a kérdés. A német politikus, bár mindig keményen kiállt a jogállam védelme mellett, korábban a „senki sem tökéletes” érvet is használta épp a sokat kritizált tagállamok védelmében. – Mikor önök a jogállamiság szigorú számonkérését ígérik, figyeljenek oda arra, hogy az mindenkire vonatkozzon. Ne fordulhasson elő, hogy ami élő gyakorlat Nyugaton, az elvetendő Közép-Európában.

Legyenek pártatlanok, mindig tájékozódjanak, mielőtt ítélnek – ezt már Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője mondta szerdán a finn elnökségi program vitáján.